Állami költségvetés - 1933-1934
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1933/34. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
25 A magyar külképviseleti hatóságok hatáskörének szabályozása végett törvényjavaslat készül az említett hatóságokat az okiratok kiállítása és hitelesítése tekintetében megillető jogkörről. A trianoni szerződéssel végrehajtott területmegosztásból folyó bírósági iratcsere befejezés felé halad ; ezidőszerint Romániával szemben bonyolódik le. A bíróságok és ügyészségek várható elfoglaltságára csak a közelmúlt idők tapasztalataiból vonhatunk következtetést. A bíróságok ügyforgalmának az 1924. év óta tartó állandó emelkedése az 1931. évben egyes vonatkozásokban megszűnt, sőt a főlajstromba tartozó ügyeknél az 1930. évhez képest 8%, az elsőfokú polgári pereknél pedig ugyancsak ilyen arányú csökkenés mutatkozott. Az 1931. évben tovább emelkedett, bár már kisebb arányban, a telekkönyvi ügyforgalom 2%-kal és az elsőfokú büntetőügyek száma 4%-kal. Az 1932. év ügyforgalmának alakulására különböző tényezők egymástól ellentétes irányban hatottak. Maga a gazdasági válság is részben emelte a polgári perek és ezzel kapcsolatban a végrehajtási ügyek számát az adósok fizetőképességének nagymérvű csökkenése következtében, ugyanakkor azonban a hitelezések lényeges megszorítása, különösen a korábbi években nagyon elterjedt részletügyleteknek csaknem teljes megszűnése a polgári ügyforgalom csökkenése irányában hatott. Ugyancsak a csökkenést mozdította elő a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. t.-cikknek mindjobban érvényesülő hatása is. E törvénycikk 120. §-ának az a rendelkezése, amely több magánvádas bűncselekménnyel kapcsolatban illetékkötelezettséget állapít meg, 1932. évi január hó 1. napján lépett hatályba s ettől az időponttól kezdve az említett bűnügyek számának apasztására olyan hatást gyakorolt, hogy a bűnözésnek a gazdasági viszonyok rosszabbodása következtében emelkedő irányzatát ellensúlyozta. Mindezeknek a tényezőknek eredményeképen az 1932. év első kétharmadában az 1931. évhez viszonyítva a főlajstromba tartozó ügyek száma 13%-kal, az elsőfokú polgári ügyeké 5%-kal, az elsőfokú büntető ügyeké pedig 4%-kal apadt. Bár az 1932. évi ügyforgalom még mindig jóval magasabb mind az 1924. évinél, mind, amint arra az előző évi költségvetés indokolása is rámutat, az összehasonlításra alkalmasabb 1913. év ügyforgalmánál, mégis megvan a remény arra, hogy a bíróságok megterhelésének csökkenése lehetővé teszi a bíróság érdemi munkája színvonalának emelkedését és a kormány Nemzeti Munkatervében is kifejezésre juttatott annak a célnak az elérését, hogy a jogszolgáltatás gyors legyen és így lépést tartson a mai gazdasági élet ütemével. A tervbevett további egyszerűsítések viszont a bíróság személyzeti létszámának a normálstátusra való leszállítását fogják zökkenő nélkül biztosítani. A perek gyorsítását célozza a Kúria bírói létszámának átmeneti megerősítése is abból a célból, hogy a polgári ügyszakban mutatkozó hátralék minél rövidebb idő alatt feldolgozást nyerjen. A létszám kiegészítése a költségvetésben megállapított országos létszám keretében az államháztartás újabb megterhelése nélkül történt. Az 1932. évi ügyforgalomnak fentebb ismertetett csökkenése, évek óta először, a telekkönyvi ügyszakban is mutatkozott ; a 4%-os visszaesés azonban valójában még nem jelenti a munkateher apadását, mert még mindig nagy azoknak a földbirtokrendezéssel kapcsolatos ügyeknek a száma, amelyek, bár csak egyetlen iktatószám alatt futnak, mégis hetek vagy hónapok munkáját igénylő tennivalókat rónak a telekkönyvi hatóságra. VII. 4
