Állami költségvetés - 1932-1933
Pénzügyminiszterium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTERIUM 1932/33. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
52 emeltem fel. A nyilvános betegápolási pótadó előirányzatát a kivetés alapjául szolgáló alapadók hozadékának arányában és a székesfővárost megillető 7 millió P levonása után 24-5 millió P-ről 17 millió P-re csökkentettem. Megjegyzem, hogy az ideiglenesen adómentes épületeknek a nyilvános betegápolási pótadó alóli mentessége megszüntettetvén, az előirányzat keretében ezen a címen 2'7 millió P többlet vétetett számításba. A rokkantellátási adóból az alapadók hozadékának megfelelően az előző évi 10 millió P-vel szemben 8*8 millió P-t irányoztam elő. A gépjáróművek közúti adója bevételét a tapasztalati adatok alapján az 1931/32. évre megállapított 4 millió P-vel irányoztam elő. A forgalmi adók bevételi előirányzatát, az általános forgalmi adó, valamint a cukorrépa forgalmi adó kulcsának 2%-ról 3%-ra történt felemelése ellenére is, a gazdasági helyzetre való tekintettel 101 millió P-ről 93'7 millió P-re csökkentettem. Az illetékeknél, a vagyonátruházási illetékekből, a tapasztalati adatok alapján és tekintettel az öröklési, ajándékozási és ingatlan vagyonátruházási illeték és az illetékegyenérték után megállapított 20 %-os pótlékolásra, az előző évi 38'5 millió P-vel szemben 40*7 millió P-t irányoztam elő. Az okirati illetékek előirányzatát — a százalékos okirati illetékek 20 %-os pótlékolásából várható többlettel együtt — 51 millió P-ről 45"5 millió P-re csökkentettem. A törvénykezési illetékekből di SZ8/Z8<" lékos törvénykezési illetékek 20 %-os pótlékolását is figyelembe véve a tapasztalati adatok alapján változatlanul 8*5 millió P-t irányoztam elő. A közigazgatási illetékek és díjak előirányzata —- tekintettel az illetéktételeknek az előző évben elrendelt átlag 25 %-os emelésére — 6 millió P-ről 1' 5 millió P-re volt emelhető. Végeredményben az illetékbevételek előirányzata 104-4 millió P-ről 102'6 millió P-re csökken. A fuvarozási illeték bevételét a vasúti és hajózási forgalom csökkenésére való tekintettel 15 millió P-ről 10 millió P-re apasztottam. A fogyasztási adók előirányzatát 6'4 millió P-vel csökkentettem. A fogyasztás alakulását mérlegelve csökkentettem a szeszadó bevételét 18'6 millió P-ről 12 millió P-re, a söradóét pedig 5 millió P-ről 3'4 millió P-re. E két adónem csökkenésében jelentős része van annak, hogy a borfogyasztás, a borárak olcsóbbodásával kapcsolatban emelkedett. A cukoradó előirányzatát — dacára az adótétel métermázsánkint 40 P 60 f-ről 50 P-re történt felemelésének — 42-1 millió P-ről 41 millió P-re csökkentettem, mert a fogyasztásban mutatkozó visszaesést az adó felemelésével teljes mértékben ellensúlyozni nem lehetett. Bár a fogyasztásban az ásványolajnemeknél is csökkenés észlelhető, az ásványolajadó előirányzata az adótételek felemelése folytán mégis 171 millió P-ről 20-1 millió P-re volt emelhető. A tapasztalati adatok alapján a gyújtószeradó 4" 1 millió P és a szivarkahüvely- és szivarkapapiradó 1'3 millió P előirányzatát változatlanul fenntartottam. A vámjövedék bevételéből előirányzott összeget 84 millió P-ről 42 millió P-re csökkentettem. Ezt a jelentékeny csökkentést a beviteli forgalomban a deviza és behozatali korlátozások folytán mutatkozó nagy visszaesés indokolja. Az 1922 : XVII. t.-c. 36. §-ában kapott felhatalmazás alapján, egyes árúk behozatala az 1932. évi 440/M. E. számú és az ezt kiegészítő rendeletek értelmében engedélyhez köttetvén, a behozatali engedély alapján vámkezelt árúk után azok értékének i/ 2 %-át kitevő vámkezelési illeték állapíttatott meg. Ezen a címen a várható tényleges bevételnek megfelelően 250.000 P-t irányoztam elő.