Állami költségvetés - 1931-1932
Részletezés
41 Altalános indokolás az 1931/32. évi állami költségvetéshez. A világgazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása, ami elsősorban a fogyasztóképesség emelkedését jelentékenyen túlszárnyaló termelésre és egyes államok gazdasági elzárkozódására, valamint az ezek következtében beállott bizalmi és hitelválságra vezethető vissza, az államoknak csaknem mindegyikét nehéz problémák elé állította. Általános jelenség, hogy míg a bevételek csökkenő irányzatot mutatnak, addig a kiadásoknál fokozott szerepe jut a gazdasági élet nehézségeinek elhárításává] kapcsolatos kiadásoknak. A világgazdasági válság következményeit természetesen Magyarország sem kerülhette el, amit főleg a mezőgazdasági termények árának nagymérvű esése okozott. A terményárak csökkenésének igen nagy jelentősége van közgazdasági életünkre, mert a lakosságnak nagyobb része őstermeléssel foglalkozik. A mezőgazdasági behozatalra szoruló államok vámemeléssel ellensúlyozhatják a mezőgazdasági termények árának esését és ilyen úton mezőgazdaságuk helyzetét javíthatják, Magyarország azonban mint mezőgazdasági export-állam, vámemeléssel nem élhet. Meg kellett tehát keresni azokat a módokat és eszközöket, amelyek lehetővé teszik azoknak az előnyöknek mezőgazdaságunk számára való biztosítását, amelyeket a mezőgazdasági import-államoknak a vámvédelem nyújt. Ezen az elgondoláson alapszik az egyes gabonanemüek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1930: XXII. L-c.-kel életbeléptetett gabonajegyrendszer, amely a búza és rozstermelöknek a kialkudott áron felül q-kint 3 P-t juttat, az olyan kisgazdákat pedig, akik eladás útján a gabonajegyrendszer előnyeit nem élvezhetik, földadómegtéritésben részesíti. Kétségtelen, hogy nálunk a mezőgazdaság jövedelmezőségének és ezzel a mezőgazdasági népesség fogyasztóképességének csökkenése a többi termelési ágra is kihatott s igy azoknak jövedelmezőségét is apasztotta. A jövedelmezőség és a fogyasztás csökkenése természetszerűleg megnyilvánult az állami bevételek alakulásában is, viszont a kiadások terén a gazdasági helyzet egyes vonatkozásokban fokozottabb feladatok elé állította az államot. A bevételeknek éveken át tartott erős emelkedése az 1928/29. költségvetési évben megállott, az 1929/30. költségvetési évben pedig már csökkenés jelentkezett és ez a csökkenés a folyó 1930/31. költségvetési évben is folytatódott. A bevételeknek ilyen alakulása folytán természetesen megszűntek az előző évek bevételi többletei és megszűnt annak a lehetősébe, hogy saját eszközeinkből nagyobb arányú beruházásokat eszközöljünk, mint teltük ezt azokban az években, amelyekben jelentékeny bevételi többletek jelentkeztek s ezeket a többleteket a leromlott állami intézmények helyreállítására, munkaalkalmak teremtésére és a gazdasági életnek egységes elgondolás szerinti megerősítésére használtuk fel. 6
