Állami költségvetés - 1929-1930

Népjóléti és munkaügyi minisztérium - INDOKOLÁS A NÉPJÓLÉTI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTERIUM 1929/30. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

64 Magyarországon elsősorban a falvak egészségügyi szinvonalának eme­lésére kell törekedni s ennek figyelembe vétele mellett a járás jelöltetett meg oly közigazgatási egységnek, mely haladottabb egészségügyi intézmények foglalkoztatására is akalmas. Az ország közgazdasági helyzete nem engedi meg, hogy az egészségügyi mintaszolgálat általánosságban kiterjesztessék s így az országnak csupán néhány járására és városára terjesztetik ki. Az egészségügyi mintaszolgálat célja, hogy a népbetegségek leküzdésének módját és eszközeit a vidéki lakosság közvetlenül megismerje s ez által neveltessék az egészséges életre. Egy-egy egészségügyi mintaszolgálati körben létesítendő „Egészségház" a szükséghez képest szülőotthont, tüdőbeteg-gondozót, anti­ven ereás tanácsadót, stb. foglal magában. A már létesített gödöllői és mezőkövesdi mintajáráson kivül egészség­ügyi mintaszolgálat létesítése van tervbe véve a váci, siklósi és berettyóújfalui járásban. Ily mintaszolgálatok terveztetnek továbbá Pécsett, Kalocsán, Egerben, Sátoraljaújhelyen s a lehetőséghez képest ezeken kivül még más városokban és járásokban is. Az átszervezés költségei az állam, a törvény­hatóság és a járás községei között esetenként különböző arányban oszlanak meg. A nemi betegek gyógyitására szolgáló rendelőintézetek jelszerelésére és vizsgáló állomások létesitésére előirányzott összeg azt a célt szolgálja, hogy azok a hatóságok és egyesületek, melyek ily intézeteket felállítanak, a felszerelés tekintetében anyagilag támogathatók legyenek. A többlet a kútfúrásoknál alkalmazott műszaki altiszt lakáspénzének a 4000/1928. M. E. számú kormányr endelet szerint történt megállapítása követ­keztében állt elő A mai Magyarország 3200 községe között ezidőszerint mintegy 500 olyan, amelynek egészséges ivóvízzel való ellátása az adott körülmények között tűrhető, tehát községenkint legalább egy kifogástalan vizű artézi, vagy mélyfúrású kút képezi a vízzel való ellátás alapját. Tekintve, hogy a vízellátás lehetőségeinél elsősorban hydrogeológiai szempontok a mértékadók, azért az ivóvizszerzésnél a helyzet ott a legkedve­zőbb, ahol előzetes kísérletek nélkül kevés költséggel egy-egy kút eredményes elkészítésére biztos kilátás van. Ezzel magyarázható az is, hogy bár a fentebb emiitett 500 községre kereken 1800 artézi és mélyfúrású kút esik, a községek 5. rovat. Ivóvizszerzés. 1928/29. évre megállapított összeg .... 1929/30. évre előirányzott összeg az 1929/30. évre tehát több 153.020 P 153.029 P 9 P-vel

Next

/
Thumbnails
Contents