Állami költségvetés - 1929-1930
Népjóléti és munkaügyi minisztérium - INDOKOLÁS A NÉPJÓLÉTI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTERIUM 1929/30. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
65 zömében mégis mindössze egy-egy kút szolgáltat kifogástalan ivóvizet, s emiatt az emberek több kilométer toválságból is kénytelenek az egy jó kútra vizért járni. Az ország többi 2700 községének lakossága ivóvizszükségletét ásott kutakból, patakokból, folyókból vagy tavakból fedezi. Az ily ivóvizek használata a szervezetben vidékenkint különböző rendellenességekre vezethet, (pl. a Kis-Alföldön a golyvára), de ha a víz szennyezett, akkor fertőzéseknek és járványos betegségeknek is lehet előidézője, illetve terjesztője. Ezzel hozható összefüggésbe az, hogy hazánkban a rossz, vagy szennyezett ivóvíztől származó betegségek száma igen nagy. De a 2700 község között, főkép a Dunántul némely vidékén találhatók olyanok, amelyekben viz egyáltalán nincs s a lakosság a mélyen fekvő völgyekből vagy a nagy távolságban fekvő vízfolyásokból kénytelen fedezni vízszükségletét. Ha a dolgot csupán a fellépő betegségek szemszögéből nézzük is, megmérhetetlen az a kár, amely a jó ivóviz hiánya miatt az országra hárul, de fontos ez a kérdés állategészségügyi szempontból is, mert a viz minősítésének kritériumai, legyen az emberi élvezetre vagy állat itatásra szánva, ugyanazok. Az 1914/15. évi állami költségvetés adatai szerint ivóvizszerzésre és az állami artézi kútfúró felszerelés üzemi kiadásaira 170.000 korona volt felvéve. Jóllehet az ország megcsonkítása következtében a községek nagyrésze elveszett, az ivóvizszerzésre felvett kiadásokat csökkenteni az eddigi mértéken túlmenőleg nem lehet, mert az ország területéről túlnyomórészt azok a községek kapcsoltattak le, amelyek fekvésüknél fogva eddig is egészséges ivóvízzel voltak ellátva. De eltekintve ettől, az ivóvízzel való ellátás céljára már a háború előtti időben sem volt a költségvetésbe oly összeg beállítva, amely csak megközelítőleg is arányban állott volna a megoldásra váró feladat fontosságával. A jelenlegi helyzet jellemzésére szolgáljon, hogy pl. Szabolcs vármegye vízhiányban szenvedő 103 községének vízzel való ellátására mintegy 600.000 P-re lenne szükség, holott az ottani viszonyok mellett a vizzel való ellátás nemcsak hydrogeologiai, de pénzügyi szempontból is a legkedvezőbb. A Dunántúlon, az ottani kedvezőtlenebb geológiai viszonyok folytán az egy-egy község vízellátásához szükséges költségek hatványozottan növekszenek. A felvett összeg ezzel szemben mindössze arra nyújt lehetőséget, hogy 10—12 községben létesítendő artézi kút költségeihez segélyek engedélyeztessenek s az állami kútfurófelszer elés üzemét folytathassa. 6. rovat. Orvosok továbbképzése. 1928/29. évre megállapitott összeg 1929/30. évre előirányzott összeg tehát változatlan. 60.000 P 60.000 „ 10
