Állami költségvetés - 1928-1929
Részletezés
43 » Az állami közigazgatás beruházásaira ugyanis még az utóbbi évek költségvetéseiben is a pénzügyi újjáépítésnél megállapított pénzügyi tervvel egyezően, mindössze 12,000.000 aranykorona, vagyis 13,920.000 P volt előirányozva, mert mindaddig, amig az állami bevételekben, különösen pedig azok fejlődésében nem alakult ki bizonyos állandóság és amig a magángazdasági élet is nem indult nagyobb fejlődésnek, a kiadások előirányzatában minden olyan kiadást, amely ha csak átmenetileg is, de halasztható volt, mellőzni kellett. így, noha a bevételi eredmények évrőlévre jelentősen kedvezőbbek voltak az előirányzatnál, a bevételek és ennek megfelelően a kiadások is, évről-évre csak igen mérsékelt összegekkel emeltettek. Hozzájárult ehhez az a körülmény is, hogy a fokozatosan végrehajtott adómérséklések kihatását teljes pontossággal előre megállapítani számos esetben nem lehetett. így történt, hogy a tényleges kezelés a költségvetésekben előirányzott kisebb többletekkel szemben évről-évre jelentékeny bevételi feleslegeket mutatott, amelyek a népszövetségi kölcsönből fennmaradt összegekkel és más kisebb bevételekkel együtt külön törvényes felhatalmazások alapján a költségvetésen kivül használtattak fel egy széleskörű beruházási akció keretében, mely főfeladatául a magángazdasági termelés előmozdítását és a háborús s a háborút követő években elmaradt állami beruházások pótlását tekintette. Előbb-utóbb azonban ismét el kell érnünk azt, hogy a költségvetésben beruházásokra is megfelelő összegek irányoztassanak elő. Ez annál inkább indokolt, mert immár a népszövetségi kölcsön maradványa is teljes felhasználásához közeledik, azáltal pedig, ha a bevételi többletekből fedezett beruházások már a költségvetésben irányoztatnak elő, elkerülhető, hogy a közgazdasági élettől jelentős összegek huzamos időre elvonassanak s csupán a bevételezésüket követő költségvetési év folyamán használtassanak fel. Természetszerűleg ez a cél csak fokozatosan valósitható meg s ebben a tekintetben is megfelelő körültekintésre van szükség; ezért az állami közigazgatás beruházásait az 1927/28. évi 13,920.000 P-vel szemben csupán 16,080.000 P-vel emeltem és összesen 30,000.000 P-t irányoztam elő, míg az állami üzemeknél továbbra is az az elv nyert alkalmazást, hogy a költségvetésben beruházásaikra oly összeg irányoztatott elő, amely az üzemek rendes kezelésénél feleslegként várható. Az állami üzemeknél ugy a kiadások, mint a bevételek emelkedése — az emiitett tényezőkön felül — a forgalom, a termelés és a gyártás emelkedésével áll összefüggésben. Ami pedig a nettó összegeket illeti, ezeknél a bruttó összegekkel szemben azért kisebb az emelkedés, mert a tárcabevételek 8,200.970 P-vel, a fuvarozási illeték 2,380.000 P-vel, a dohányjövedék kiadásai 5,158.950 P-vel és a sójövedék kiadásai 412.570 P-vel, együttvéve 16,152.490 P-vel emelkedtek. A kiadások és bevételek egyes főbb csoportjaira nézve a következőket kell kiemelni: I. Állami közigazgatás. Az állami közigazgatás 1928/29. évi kiadásainak főbb csoportjai — az 1927/28. évi költségvetés adataival összehasonlítva — a következő változást mutatják : 1927/28. évi 1928/29. évi többlet költségvetés előirányzat többlet személyi járandóságok 253,514.356 291,832.429 38,318.073 nyugellátások 94,865.750 116,073.340 21,207.590 hozzájárulások az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz 45,798.264 53,885.960 8,087.696 dologi és átmeneti kiadások 249,507.701 276,939.211 27,431.510 beruházások 13,920.000 30,000.000 16,080.000 állami adósságok 90,089.849 92,746.420 2,656.571 békeszerzödési terhek 5,792.690 6,371.950 579.260
