Állami költségvetés - 1928-1929
Részletezés
ú A személyi járandóságok emelkedése elsősorban a fizetésemelésre és a lakáspénztöbbletekre vezethető vissza, de oka az is, hogy több tárcánál nem volt elkerülhető a létszám némi felemelése. A létszám többlet az állami közigazgatásnál 614 fő, ami az országgyűlésnél a felsőház megalakításával, a pénzügy tárcánál főleg a vámjövedéki szolgálatnak a külforgalom emelkedésével kapcsolatos munkatöbbletével, a kereskedelemügyi, földmivelésügyi és vallás- és közoktatásügyi tárcánál főleg új iskolák létesítésével, a népjóléti és munkaügyi tárcánál a kórházak fejlődésével, az igazságügyi tárcánál pedig a telekkönyvvezetők számának szaporításával áll össszefüggésben. A fizetésrendezés, lakáspénzemelkedés és az emiitett létszámemelkedés ellenére a személyi járandóságok aránya a költségvetés egyéb kiadásaihoz képest nem mutat emelkedést. A személyi járanközigazgatás összes kiadásainak 36-27 0-át, /o- át, 34-2%,-át, 33-6%-át tették, dóságok ugyanis a pénzügyi újjáépítés kezdetétől számítva az állam az 1924/25. évi költségvetés szerint az 1925/26. „ „ • „ az 1926/27. „ „ . . . . . az 1927/28. „ „ „ az 1928/29. „ „ „ pedig ugyancsak 33'6%-át teszik. Ha pedig az összes személyi természetű kiadást figyelembe vesszük, vagyis a személyi járandóságokhoz a nyugellátások szükségletét és az önkormányzati alkalmazottak és nyugdijasok járandóságaihoz adott hozzájárulásokat is hozzáadjuk, akkor az arány a következő : az 1924/25. évi költségvetés szerint • 55-7 % az 1925/26. „ „ „ . , . . 53-7% az 1926/27. „ „ „ 51-6% az 1927/28. „ „ „ 52-3% az 1928/29. „ „ „ 53-2%, vagyis némi emelkedést mutat. A nyugellátások többlete túlnyomórészt arra vezethető vissza, hogy az 1928/29. évi költségvetésben már jelentkezik a 65 éven felüli nyugdijasoknak 1927. évi julius hó l.-jétől, a többi régi nyugdíjasnak pedig 1927. évi november hó l.-jétől kezdve adott nyugdíjemelés. Emellett a nyugellátásokra is kihat a lakáspénzek emelkedése. A többletet kétségtelenül jelentékenyen emelte továbbá a nyugdijasok, özvegyek és árvák számának ujabb emelkedése. Ez a létszám ugyanis az 1928/29. évi költségvetésben az állami közigazgatásnál ujabb 1.858 főnyi emelkedést mutat. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájándások többletének oka elsősorban a fizetések, nyugdijak és lakáspénzek emelkedése, de kihat az emelkedésre a nem állami tanszemélyzet automatikus előmenetele és a lelkészi korpótlékok emelkedése is. A dologi és átmeneti kiadások többlete a dohány- és sójövedék kiadásainak a bevételek emelkedésével kapcsolatos 5.158.950 pengős, illetőleg 412.570 pengős többletén kívül elsősorban az 1927/28. évi költségvetés előterjesztése óta alkotott külön törvényeken alapuló kiadási többletekre vezethető vissza. Ilyen többletek: a háború anyagi károsultjainak segélyezésére szolgáló 6,000.000 P, a gépjárműadóból fedezendő kiadásokra előirányzott, tehát szintén bevétellel ellensúlyozott 3,000.000 P, az Országos Munkásbiztositó Intézet és a Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet céljaira — az 1927/28. évi összegen felüli — 1,412.500 P, ösztöndijakra 1,000.000 P, az állategészségügyi törvényjavaslat folytán várhaló többletekre 324.712 P. Az ezeken felüli összeg a házbérek többletén kivül arra szükséges,hogy az új állami intézmények (elsősorban iskolák és kórházak) szükségletei kielégíthetők legyenek, a meglévő állami intézmények a működésükhöz feltétlenül szükséges anyagi eszközökkel és felszerelésekkel elláttassanak, illetőleg az épületeiken szükséges tatarozások elvégezhetők legyenek. Beruházásokra az állami közigazgatásnál 30,000.000 P irányoztatott elő. A többlet okaira nézve utalok a fentebb előadottakra. Megjegyzem azonban, hogy a költségvetésben előirányozot-
