Állami költségvetés - 1925-1926
Részletezés
9 Ennek a kiadás-csökkentési törekvésnek egyik tényezőjét képezi az, hogy egy központi illetményhivatal létesíttetik, amelynek feladatát képezi, hogy a legmodernebb nyilvántartási rendszer mellett, számoló- és számfejtőgépek alkalmazásával, nagy személyzeti és dologi kiadási megtakarítás mellett, fokozatosan az állami közigazgatás valamennyi alkalmazottjának és nyugdíjasának, valamint a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak járandóságai központosított kezelés alá vonassanak. Ezáltal ennek a nagy személyzetet és költséget igénylő feladatnak gyors, pontos és olcsó ellátása biztosíttatik. Remélhető, hogy ez a rendszer ugyanolyan sikerrel fog járni, mint amilyen nagy sikerrel járt az állami pénzkezelésnek a postatakarékpénztári kezelésbe roló átvitele és az állami hevéleleknek a Magyar Nemzeti Banknál való egyesítése. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulásoknak az összege az 1924/25. évi 527.939,437.000 papirkoronával szemben 458.106.174.000 papirkoronát jelent, vagyis 69.833.263.000 papírkorona csökkenést mutat. Ennek magyarázata, hogy a vármegyei nyugdijasok, valamint a községi alkalmazottak járandóságaihoz adott hozzájárulások az 1924: IV. t.-cikkben megállapított csökkenő mérvben irányoztattak elő. Jelentékeny emelkedést mutat a nyugdijak szükséglete, ami a nyugdijasok lakáspénzeinek a tényleges alkalmazottak lakáspénzeivel azonos okokból és módon való emelkedésében leli magyarázatát. Megjegyzendő, hogy a nyugdijasok, özvegyek és árvák létszáma a közigazgatásnál 50.296-ról 49.347-re csökkent, az állami üzemeknél ellenben 48.348-ról 51.249-re, együtt tehát 98.644-ről 100.596-ra emelkedett. A nyugellátásoknál az 1924/25. évben 5% évközi megtakarítás irányoztatott elő, ami azonban nem bizonyult megfelelőnek, erre való tekintettel az 1925/26. évi előirányzatban általában csak 37o-os évközi megtakarítás vétetett számításba. Beruházások céljaira az 1924 : IV. t.-cikk mellékletét képező keretköltségvetésnek megfelelőleg 174.000,000.000 papírkorona vagyis 14.500-zal számítva 12,000.000 aranykorona irányoztatott elő. Ez az összeg azonban még a legsürgősebb, úgynevezett adminisztrációs beruházásokra sem elégséges. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az állam 11 év óta beruházásokat nem eszközölt, összes berendezései leromlottak. Az állami beruházások elmaradása a magángazdasági élet terén is nagyon károsan érezteti hatását, különösen olyan téren, ahol régebben ezen az úton kívánta az állam a termelés érdekeit előmozdítani. Szükségessé vált ez okból, hogy a' kormány az 1925/26. költségvetési évben ennél jóval nagyobb összeget fordítson beruházásokra. A kormánynak az a törekvése, hogy az állami költségvetés egyensúlya helyreállittassék, eredménnyel járt; az elért eredményeket is veszélyeztetné azonban a szükséges 1 beruházások elmaradása. A cél ugyanis nemcsak az. hogy az állami költségvetés egyensúlya átmenetileg, egy vagy két évre biztosittassék, hanem a jövőre nézve is szilárd alapokat, a költségvetésnek állandó egyensúlyát kell biztosítani. A költségvetésnek ezt az állandó egyensúlyát nem lehet biztosítani leromlott állami berendezésekkel és küzködő magángazdasági élettel. A megfelelő beruházások nemcsak az állam érdekeit szolgálják, de a magángazdasági életet is megerősítik, amely az állam jólétének a forrása és amely az állami költségvetés jövőbeni egyensúlyát is állandóan biztosítja. Ezért a kormánynak élénk törekvése volt már az 1924 25. költségvetési év folyamán is és az lesz a jövőben is, hogy minél nagyobb tőkéket állítson e cél szolgálatába. E tekintetben az 1924 : IX. t.-cikk 9. §-ában nyert felhatalmazás alapján a kényszerkölcsön bevételekből és az állami gabonaakció felszámolása során visszatérülő összegekből már eddig igen jelentékeny összegeket fordított a kormány beruházásokra és különböző, a termelés céljait előmozdító kiadásokra, (állattenyésztés fejlesztésére, vetőmagakcióra, stb.) Miután az 1924/25. év — amint már fentebb említtetett — kedvezőbben alakult, mint ahogy az a költségvetés elkészítésekor számításba vétetett, amennyiben nemcsak hogy az államháztartás esetleges hiányaira az 1924. évben felvett külföldi kölcsönből kilátásba vett 100,000.000 aranykoronát nem kellett igénybe venni, hanem még legalább í-0,000.000 aranykorona bevételi többletre lehet számítani, a kormány a Nemzetek Szövetségének legutóbbi (juniusi) ülésén a
