Állami költségvetés - 1925-1926
Részletezés
10 Nemzetek Szövetségének hozzájárulását kérte ahhoz, hogv egy nagyobb szabású beruházási programmot hajthasson végre. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa hozzá is járult, hogy az 1924/25. év bevételi többleteit, továbbá az 1924. évi külföldi kölcsönből 30,000.000 aranykoronát, összesen tehát legalább 70,000.000 aranykoronát hasznos beruházások céljaira lehessen fordítani és azt is kilátásba helyezte, hogy hat hónap múlva, a decemberi ülésében megfontolás tárgyává fogja tenni ennek az összegnek a felemelését. Ekként a kormány legalább 70,000.000 aranykoronát használhat már fel a költségvetési előirányzatban foglalt 12.000.000 aranykoronán felül beruházások céljaira. Ezeknek a beruházásoknak keretében akarja a kormány biztosítani a Budapesti Országos Kereskedelmi és Ipari Kikötő, valamint az állami kislakások építésének folytatását, továbbá ebből kíván jelentékeny összegeket juttatni útépítési és hídépítési célokra, valamint az ármentesitő társulatok beruházási kölcsöneire és az állami üzemek beruházásaira. Utóbbiak közül ki kell emelni a budapesti automatikus távbeszélő központok kiépítését, továbbá egy Budapest-Wien között szükséges nemzetközi kábel lefektetését, az államvasutaknál kocsik beszerzését és állomások építését, az állami vasgyáraknál pedig a diósgyőri nagyolvasztónak a befejezését. A kormány gondoskodásának tárgyát képezte és képezi az is, hogy a magángazdasági élet az államháztartás keretein kívül is támogatásban részesittessék. Igy a Pénzintézeti Központ és az Országos Központi Hitelszövetkezet útján jelentékeny összegű rövid lejáratú hitelek nyújtattak. A kormány ezen intézkedéseivel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank is teljes erejével sietett a gazdasági élet támogatására azáltal is, hogy kamattételét fokozatosan, a jelenlegi 9°/o-ig csökkentette, ami általában a kamatviszonyok lényeges javulására vezetett. A kormány elsőrendű feladatának ismeri a hitelélet fejlesztését. E tekintetben külföldi kölcsönök szerzése a legfontosabb teendő. Ezidőszerint a városoknak beruházási célokra szolgáló kölcsönnel való ellátása áll előtérben, aminek megszerzése esetén az egyes városokban az eddig függőben tartott beruházási munkálatok megindulhatnak, ez pedig a munkanélküliség enyhítésével és uj kereseti források megteremtésével a gazdasági élet javulását elő fogja segíteni. További igen nagy jelentőségű akciója a kormánynak az, amellyel a hosszú lejáratú mezőgazdasági hitel kérdését kívánja megoldani. Ennek a termelés belterjessége s igy a többtermelés szempontjából országunkban különös fontossága van. Minden remény meg van arra, hogy a kormány ilyen irányú működésének eredményeképen a gazdasági élet lendületet fog venni, a munkanélküliségben enyhülés áll be és tovább folytatódik az az örvendetes tőkeképződés, amely az utóbbi évben megindult és amit legjobban bizonyít az, hogy a takarékbetétek összege az 1924. évi junius 30.-i 3,000.000 aranykoronával szemben 1925. évi május végén mintegy 61,000.000 aranykoronát, a folyószámla betét pedig 73,000.000 aranykoronával szemben mintegy 233,000.000 aranykoronát tett ki. A bevételek tekintetében — mint fentebb említtetett — az 1924/25. évben jelentékenyen kedvezőbb eredmény következett be, mint ahogy arra számítani lehetett. Ez teszi lehetővé, hogy az 1925/26. évre az előirányzatban foglalt összegek irányoztassanak elő, dacára annak, hogy az előirányzás ezúttal is óvatos számítás mellett történt és hogy a költségvetés keretében jelentékeny adómérséklések vétetlek kilátásba. Nem indokolt ugyanis, hogy a gazdasági életet továbbra is sújtsák a gazdasági élet egészséges kialakulását hátráltató adóösszegek, miért is már az 1925/26. költségvetési évben a lehetőséghez képest vissza kell fejleszteni egyes olyan bevételeket, amelyek az átmeneti időszak alatt váltak szükségessé és amelyeket a rendkívüli viszonyok indokolhattak, de amelyeket normális viszonyok között az eddigi mérvben fenntartani nem lehet. Az egyik ilyen adónem a forgalmi adó, amelynek kulcsa ezidőszerint 3%. Kétségtelen, hogy amint más államok, amelyek a forgalmi adót a kivételes viszonyok kényszere alatt életbeléptették, úgy Magyarország is még huzamosabb ideig nem fogja nélkülözhetni ezt az adónemet, azonban a jelenlegi 3 J«-ot 2%-ra, vagyis 33%-kal mérsékelni már most is lehetségesnek látszik. A másik adónem, amelynek mérséklését a kormány szükségesnek és immár lehetségesnek
