Állami költségvetés - 1923-1924
Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M. KIR. MINISZTÉRIUM 1923/24. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
174 gyűjteményén kivül lielyet fog adni a város eddigi muzeumának és előadótermeknek is, ugy hogy ez a palota Debrecen középpontjában a város kulturális életének nagy hatású fellendítője lesz. Más örvendetes példák a keszthelyi és a kecskeméti muzeumok. Az előbbi helyen a város méltó területet és anyagi támogatást. Festetits Tasziló herceg pedig egy gazdasági épületének egész építőanyagát ajánlotta fel, Kecskeméten pedig a város és a helyi tényezők áldozatkészségéből már fel is épült egy modern muzeumi épület. Egyéb vidéki közgyűjteményeink közül hatalmas kulturmunkát fejt ki a szegedi muzeum, uj palotájában most rendezik a veszprémi muzeum- és könyvtár értékes és gazdag anyagát. Kevésbbé kielégítő elhelyezése ellenére szép fejlődést mutat a borsodmiskolci, a nyíregyházai, székesfehérvári és kaposvári muzeum. Nagyszabású muzeumot terveznek Győrött. A helyi érdekeltség élénk és áldozatkész részvételével szervezik át a szombathelyi, esztergomi, magyaróvári, balassagyarmati és jászberényi muzeumokat. A NagyAlföld kulturális tekintetben elmaradt városai is megmozdultak. Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán és Gyulán megfelelő épületek várnak muzeális és könyvtári anyaguk méltó kiegészítésére. Szentes és Kiskunfélegyháza muzeumai gazdag néprajzi és régészeti anyagukkal már is mintaszerűek. Vidéki közgyűjteményeink a legjobb uton haladnak a cél felé, hogy városuk és messze környékének szellemi tűzhelyei s közönségük jóizlésének irányitői legyenek. Ezek a jelenségek oly fölemelők, hazánk mai helyzetében, hogy az állam abban a tudatban részesiti anyagi támogatásban e mozgalmakat, hogy kulturális haladásunk nagyfontosságú tényezőit és a kultura iránti érdeklődés kiváló ébresztőit támogatja. II. A Hadtörténelmi Levéltár- és Muzeum ugyancsak az előbbi célt > szolgálja a hazai történelem és nemzeti öntudat, ápolására szolgáló hadi emlékek összegyűjtésével és feldolgozásával. III. A szabadoktatás és iskolánkivüli népművelés nagy nemzeti fontosságát az összes kulturállamok felismerték és arra Magyarországnak mai helyzetében okunk van a legnagyobb súlyt helyezni. Nemcsak a nemzeti összetartás, hanem a nehéz szociális kérdések szempontjából is nélkülözhetetlen az, hogy az iskolában nyújtott népoktatás munkáját az iskolán kivül tervszerűen folytassuk, valamint lehetőséget nyujtsunk olyanok számára is, akik a rendes iskoláztatásban bármi okból nem részesültek, arra, hogy tanulási vágyukat kielégíthessék. Az analfabéta-tanfolyamok; valamint a különböző óraszámú, színvonalú és szervezetű ismeretterjesztő, népfőiskolai tanfolyamok, szabadegyetemek, stb. rohamosan emelkedő számú hallgatóságot vonnak magukhoz és ezért a nemzeti kultúrpolitikának kötelessége, hogy ennek a közszükségletnek a nemzet érdekeivel összhangzó kielégitése felett őrködjék és a jelentkező szükséglet kielégítésének biztosítását megszervezze. Amíg az 1919 20. évben 103, 1920/2l-ben már 1.5Í4. 1921'22-ben 3.309, 1922/23. évben már 6.440 ismeretterjesztő előadás tartatott s ez a
