Állami költségvetés - 1923-1924

Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M. KIR. MINISZTÉRIUM 1923/24. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

175 •V. szám a népművelési titkároknak az egész országra kiterjedő agitációja folytán az 1923/24. évben legalább meg fog háromszorozódni s az előadók most máilényegesen magasabb titszteletdijait ép ugy, mint eddig, a kultusz kormánynak kell fedeznie. Hasonló emelkedést mutat a népfőiskolák és a népfőiskolai tanfolyamok száma: 1920/21-ben még csak 3. 1921/22. évben már 54, 1922/23-ban pedig 70 ilyen népfőiskola működött többek között Szegeden, Hódmezővásárhelyt. Szentesen. Csongrádon, Nagykanizsán. Egerben, Hatvanban, Mezőkövesden. Gyöngyösön. Az analfabéta oktatás nagyarányú fejlesztése is szükséges, hogy lehetőleg eltüntessük kultúránk e téren való szomorú hiányait, a mai Magyarországon is még mindig 1 milliónál több analfabétát. A szabadoktatás költségvetési előirányzata azért foglal helyet ennek a cimnek keretében, mert az a tudományos és közművelődési gyűjteményekkel és muzeumokkal kombinálva fejtheti ki teljes hatását. A szorosan vett tudomány müvelésének és a tudományos kutatásnak és haladásnak a tudományegyetemeken kivül legnagyobb jelentőségű tényezői a tudományos társulatok, élükön a Magyar Tudományos Akadémiával és a hazai és külföldi magyar tudományos intézetek. Ezek már a háború előtti gazdasági viszonyok között is részesültek némi állami támogatásban, erre azonban a mai rendkívül megnehezedett gazdasági viszonyok közölt fokozott mértékben rászorulnak. A tudományos társulatok ugyanis a feladatukul választott tudományág művelését leghatékonyabban tudományos szakfolyóiratok kiadásával érik el, amelyek a tudományos eredményeket közzéteszik, terjesztik, valamint azok kritikáját és a külföldi eredmények megismerését lehetővé teszik és a tudomány haladását ezáltal előmozdítják. A papirárak és a nyomdai előállítási költségek nagy emelkedése a tudományos folyóiratok előállítását is nagyon megdrágította. Szellemi integritásünk megóvása és a magyar kultura folytonosságának megszakadása elleni védekezés érdekében tehát mindenáron biztositanunk kell a tudományos társulatok működésének fenntartását, és főleg folyóirataik további megjelenését. E célból elsősorban maguk a tudományos társulatok és intézetek autonom módon szervezkedtek. Mintegy 30 intézmény, köztük az Országos Magyar Gyüjteményegyetein, a Szent István Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat, a Természettudományi Társulat, a Magyar Néprajzi Társaság, a Budapesti Philologiai Társaság, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Felsöoktatásügvi Egyesület, a Magyar Filozoíiai Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Földtani Intézet, és Társulat, az Országos Régészeti Társaság, a Magyar Numizmatikai Társulat, a Br. Eötvös Loránd M. Fizikai és Math. Társaság, a Magyar Statisztikai Társaság, a Körösi Csorna Sándor Társaság, a Minerva Tudományos Társaság, a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság, a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete, a Magyar Paetjagogiai Társaság, a Magyar Jogászegylet,