Állami költségvetés - 1923-1924
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. FÖLDMÍVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1923/24. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
98 közös határszakaszon évenként mintegy 650.000 aranykorona fordíttatott, mig az Ipoly torkolat alatt fekvő s a jugoszláv határig terjedő, a budapesti és részben a volt zombori, jelenleg a bajai folyammérnöki hivatalok kezelésében álló Dunaszakasz szabályozási munkálataira évenként körülbelül egy millió aranykorona irányoztatott elő és használtatott fel, amely összegek az akkori viszonyokhoz képest is oly csekélyek voltak, hogy ezekből a szabályozási munkálatok csak igen lassú ütemben, évek hosszú során át, voltak végrehajthatók. Számolva az ország jelenlegi pénzügyi helyzetével, amely meg nem engedi, hogy a fenti összegeknek a korona mai értékének megfelelőleg valorizált és mintegy 4 milliárdot kitevő értéke e munkálatokra fordittassék, mégis okvetlenül szükségesnek találtam, hogy a már létesített szabályozási munkálatok létesítésére a korábban előirányzott összegek egy csekély töredékét az 192 3/24. évi állami költségvetésbe beállítsam, hogy ezzel nagyobb és esetleg helyrehozhatatlan károkat megelőzhessed és elkerüljem a Dunabizottságnak a dunai szabályozási munkálatok végrehajtási munkálatok menetébe való esetleges beavatkozását. Ehhez képest a győri folyammérnöki hivatal kezelésében lévő és a csehekkel közös 154 km. hosszú Dunaszakasz szabályozási munkálataira, tekintettel arra, hogy e szakasz szabályozási költségeinek felét megegyezés létrejötte esetén az uj dunai statutum szerint a cseheknek kell viselniök, a békebeli költség mostani érté/ kének mintegy V20-ad részét, vagyis kereken 90 millió koronát irányoztam elő, mig a 275 km. hossz i, tisztán magyar Dunaszakasz legszükségesebb szabályozási munkálataira a békében rendelkezésre állott összeg értékének mintegy Vlö-öd részét, vagyis kereken 180 millió koronát, kérek, ugy, hogy a Duna szabályozási munkálataira az 1923/24. évi költségvetésbe felvett összes költsége 270 millió koronát tesz ki. 3. A Dunának még teljesen nem szabályozott felső, a cseh-szlovák állammal közös határszakaszán, valamint a Jugoszláviával határos, még egyáltalán nem szabályozott alsó szakaszán kis vízállásnál egynéhány helyen gázló szokott, jelentkezni, amely dacára annak, hogy a Duna többi részén elég mély a viz, nagy mértékben akadályozza és drágítja a hajózást. A szabályozási munkálatoknak ezen szakaszokig való kiterjedéséig és befejezéséig ezen hirtelen fellépő gázlóknak átkotrás utján való mélyítése és ily módon ezen hajózási akadályoknak eltávolítása minden évben "szükséges, amire különben a csehekkel közös határszakaszon a dunai statutum alapján a nemzetközi Dunabizottság a csehekkel való közös együttműködésre már fel is hivott bennünket és ezért ezen nemzetközi vonatkozásban esetleg jelentkező munkálatok okvetlenül végre lesznek hajtandók. Az 1923/24. költségvetési évre ezért a mostani munkáltatási viszonyoknak megfelelőleg 144,000.000 koronát volt szükséges előirányoznom. 4. A trianoni szerződés és uj dunai statutum alapjan nemzetközivé lett és állami kezelés alatt álló, hajózható folyamszakaszokon és ezek között elsősorban a magyar Dunán szükségessé válik a kis vízálláskor a hajózási ut kitűzése és esetleges kivilágítása, valamint a gázló mélységi viszonyoknak a hajózási érdekeltség
