Állami költségvetés 1917-1918

f alrovatain s illelve tételein tüntettessenek fel a zárszámadásban. Megjegyzem még itt, hogy hasonló eljárás követtetik jelenleg ama kiadások elszámolását illetőleg, amelyek a ministériumok elhelyezésére szolgáló építkezések költségei fejében ugyancsak egy összegben a pénzügyi tárczánál előirányzott hitel terhére utalvánvoztatnak. f) A földmivelésügyi tárcza költségvetésében félévi szükséglettel számítva . 500.000 Kriak a pótlólagos felvételére van szükség a többtervielés biztosítására teendő intézkedések előkészítése — és azután ez intézkedések végrehajtása rzéljából létesítendő szervezetnek a költségei fejében. é A már negyedik éve tartó háború alatt a hadsereg és a polgári lakosság élelmezése körül szerzett tapasztalatok kétségbevonhatlanul igazolják azt a tényt, hogy minden rendelkezésre álló eszközt és módot meg kell ragadnunk annak lehetővé tételére, hogy Magyarország ugy élelmezési, mint valutáris érdekből főleg a hét föterményből (buza. rozs. árpa, zab, lenüeri. burgonya, czukorrépa) többet termeljen. Ezen többtermelés érdekében elhangzott czikkek, értekezések, kiváló szakemberek és gazdák javaslatai a szükséges teendőkhöz eddig csak elméleti keretet nyújtottak. A talaj javítása, a kötelező őszi szántás, a vetőmag nemesítése, kellő vetésforgók, állatlétszám, legelökérdés, műtrágya használat, lecsapolások vagy öntözések. gazdasági eszközök és gépek beszerzése stb., mindezekkel kapcsolatban a mezőgazdák részére könnyen és egyszerűen nyújtandó gazdasági hitel szervezésének kérdése, szövetkezeti vagy társulási alapon, állami ellenőrzés mellett — ezek azok a feladatok, melyek a gyakorlatban végre megoldandók, illetve elömozditandók volnának. Eddig egyedül a magneinesités az, ahol némi gyakorlati eredményt értünk el a folyó évben azáltal, hogy sikerült 500.000 q. nemesitett búza-vetőmagot kiosztani. Ez azonban a szükséges négyféle szemestermény vetőmag-mennyiségnek még 5%-át sem teszi ki. Közismert dolog, hogy a vármegyei központokon lévő gazdasági felügyelők annyira tul vannak halmozva irodai munkákkal, hogy a vármegye gazdasági életének fejlesztésére és az erre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére elegendő idejük sincs. Szükség van tehát arra, hogy vagy a vármegyék központján a gazdasági egyesülettel karöltve, vagy a nagyobb vármegyék fontosabb járásaiban mindenesetre a helyi gazdasági szakkörökkel egyetértően és azoknak támogatása mellett egy olyan szerve létesíttessék a földmivelésügyi közigazgatásnak, amely a többtermelés érdekében teendő intézkedések végrehajtása és ellenőrzése czéljából a földmivelésügyi kormánynak rendelkezésére álljon. , A fentebb szükségesnek jelzett feladatok megoldása czéljából az 1917/18. költségvetési évre az alkalmazottak illetményeinek a fedezésére, valamint az actio szervezési munkálatainak a költségeire összesen a fenti 500.000 Knak átalányhitelként leendő megszavazása kéretik. ff) A vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetésében összesen 4,200.000 Knak pótlólag való előirányzása mutatkozik szükségesnek az országhatárokon teendő tanügyi és nevelési intézkedések költségeire. A háború folyamán szerzett tapasztalatok .szerint ugyanis az országhatárokon az állampolgári szellemű népnevelés biztosítása czéljából halaszthatatlanul sürgős feladattá vált a határszéli megyékben mintegy 1.600 állami ellenü népiskolának 3.000 tanítói állással, továbbá 800 állami kisdedóvódának ugyanennyi óvónői állással való létesítése.