Állami költségvetés 1917-1918

Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS M. KIR. FÖLDMIVELESÜGYI MINISTERIUM 1917/18. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

55 Ezen elvnek szem előtt tartására azért i.s rá kell mutatnom, mivel ugv a magyar, mint a horvát vízjogi törvény 40. §.-a, illetőleg 42. §-ának rendelkezése szerint a meder és partok jókarban tartása a parti birtokos kötelessége. I. A Duna. A dunai munkálatokra 1917/18. évre összesen 7,658.146 Kt irányoztam elő: 1. A Felsődanán folytatólagos .szabályozási, kiegészítési és fenntartási munkálatokra 450.000 Kt. 2. A medve-nagymarosi Dunaszakaszon kisebb szabályozási munkálatokra 200.000 Kt. A győri ágyúgyár vízellátása czétjából eszközölt tanulmányok alkalmából kitűnt, hogy az ágyúgyár nagv üzemvizszükséfílete legbiztosabban a győri Kisduna vizéből nyerhető. Ezen tanulmányok arra az eredményre is vezettek, hogy legczélszerfibb lenne, ha olyan méretű csatorna építtetnék ki, amelyből nemcsak az említett ágyúgyár vízszükséglete, hanem a létesítendő csatorna mentén elhelyezhető egyéb gyári vállalatok vízszükséglete is fedezhető legyen. Egy ilyen csatorna létesítésére vonatkozólag megejtett számitások azt mutatták, hogy a kérdésnek a fentemiitett szempontból való, leginkább kielégítő megoldása az lenne, ha az ágyugyárat és a még azután létesülő gyárakat a győri Kisduuával ipari és hajózási csatorna kötné össze, mely csatorna egyúttal téli és forgalmi kikötőül is szolgálna, miáltal a gyártelepek a Dunával és a m. kir. államvasutak budapest—brucki fővonalával közvetlen összeköttetést nyernének. Ezen csatorna építési költsége 1,500.000 Kra lett előirányozva, mely összegből Győr sz. kir. város és a magyar ágyúgyár együttesen 700.000 Kt vállalt magára, a hiányzó 800.000 K fedezésére Győr sz. kir. város állami hozzájárulást kért a földmivelés- és kereskedelemügyi ministeriuinoktól. Tekintettel arra, hogy közhajózás érdekében Győr sz. kir. város mentén egy téli kikötő létesítése tervbe volt véve ós tekintettel arra, hogy ezen iparós hajózó csatorna létesítésével a hajók telelési kérdése is megoldást nyer, a ministertanács hozzájárulásával 350.000 K állami hozzájárulással támogattam ezen fontos csatorna létesítését, azon feltétel mellett, hogy ezen téli kikötőül is használható csatornát Győr sz. kir. város saját költségén köteles fenntartani és hogy a telelő hajók után az állami kezelésben levő téli kikötőkre megállapított telelési dijaknál nem fog magasabb dijakat szedni és az állami téli kikötőkre vonatkozó szabályok ezen kikötőkre nézve is érvényesek lesznek. Megjegyzem, hogy a győri téli kikötő végrehajtását az államkincstár a fenti hozzájárulási összegnél olcsóbban nem tudta volna eszközölni s igy indokolt volt az önálló téli kikötő létesítéséről lemondani és állami hozzájárulással az ipari ós hajózó-csatorna építését támogatni.