Állami költségvetés 1917-1918

Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS M. KIR. FÖLDMIVELESÜGYI MINISTERIUM 1917/18. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

54 A részletezést, megelőzőleg azonban szükségesnek látom kiemelni, hogy ott, ahol a Duna és Dráva Magyarország és Morvát- ós Szlavonországok között folyóhatárt képeznek, a munkálatok a szükség szerint vagy a magyar, vagy a horvát-szlavon parton esetleg a mederben lesznek végrehajtva. Miután pedig a munkálatok egységes szabályozási tervek szerint lőganatositandók, azért bármely parton is alkalmaztatnak a szabályozási művek, azok végeredményben a meder egységes szabályozását eredményezik. Ezokból nem lenne czélszerű, de a költségvetés összeállításánál többnyire nem is lenne lehetséges a határfolyóknál az egyes partokra eső művek költségeit elkülönítve kimutatni. Közbevetőleg megjegyzem, hogy a határfolyóknál a nemzetközileg elfogadott álláspont az, hogy az összes szabályozási költségek fele ;iz egyik, másik fele pedig a másik állam terhére esik, bármely parton legyenek is maguk a munkálatok.' Az 1880. évtől 1914. év végéig létesített és kivitel alatt álló szabályozási munkálatokról összeállittattam az adatokat, amelyek a következő eredményeket tüntetik fel: A Dunán, a Drávatoroktól a Szávatorokig terjedő, mintegy 213 km. hosszú szakaszon a mindkét oldali 426 km. hosszú partból magyarországi területre esik 185'8 km., horvátországira 240'2 km. A partbiztositó-inüvekből 36'5 km. magyarországi, 37'4 km. horvátországi területen létesíttetett. A Dráván, a zákányi hídtól a Drávatorokig terjedő 228 km. hosszú szakaszt szegélyező 456 km. mindkét oldali partból 192*7 km. magyarországi, 263'3 km. pedig horvátországi területre esik. A partbiztositó-müvekből 567 km. magyarországi (5,573.074 K épitési költséggel), 79'S km. horvátországi (7,656.309 K épitési költséggel) területen létesíttetett. Látható tehát a fentiekből, hogy a kérdéses időben horvát-szlavon partokon tényleg jóval több partbiztositás lett végrehajtva, mint a magyar partokon, amiből azonban nem következik, hogy az a jövőben is igy fog állani, mert mint kifejtettem, az állami munkálatoknak a czélja a meder szabályozása hajózási szempontból, nem pedig a partok biztosítása. A Horvát-Szlavonországok területén a határfolyókon kívül eszközölt vízi beruháziisokra nézve felemlítem még, hogy a Száván 1874. évtől 1914. év végéig kereken 3.720.000 K, a Kulpán 1906. évtől 1914. évig 131.212 K értékű munka lett végrehajtva. Végül még hangsúlyozni kivánom, hogy a Dunán, Dráván és Száván a múltban végrehajtott és a jövőben foganatosítandó szabályozási munkálatok nem partok biztosítása, hanem a folyók legkisebb vízállásakor is a hajózásnak lehetővé tétele szempontjából lettek vágy magában a folyó medrében, vagy pedig annak egyik vagy másik partján végrehajtva.