Állami költségvetés - 1913
Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1913. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
•228 a meglevő vágányok részben czélszerübb elhelyezést nyernek és azok némelyike, amennyire lehetséges, meghosszabbittatik. A tervezett vágányátalakitás segélyével a pályaudvar teljesítő képességét naponta 20 — 30 kocsival növelhetőnek vélem, ami az erős őszi forgalom idején jelentős könnyítést eredményez, szemben azzal az eddig sűrűn előfordult visszás helyzettel, hogy vágány hiányában nem voltak a kocsik a felek rendelkezésére bocsáthatók. ad 3. Budapest-Kelenföld állomás folytatólagos bővítésére III. részlet. A folytatólagos munkákra 400.000 Kt irányoztam elő, ugyanannyit, mint amennyi II-ik részletként az 1912. évi költségvetéssel engedélyeztetett. ad 4. Budaörs, Torbágy és Bánhida állomásokon a vágányok szaporítását főleg az teszi szükségessé, hogy a forgalomnak tapasztalható hirtelen felszökkenése esetén, amikor Budapest-Kelenföld és Budapest-Ferenczváros állomások elégtelen befogadó képessége miatt a vonatokat ezen a vonalon gyakran egészen Komáromig terjedőleg fel kell tartóztatni, részben rendezni, várakoztatni, sőt néha feloszlatni: ezeken az állomásokon elegendő vágány álljon rendelkezésre. A fenforgó visszás helyzet orvoslását annyira sürgősnek Ítélem, hogy a szóban levő állomások egyikére, Budaőrsre, már az 1912. évi költségvetésen kívüli sürgős beruházások engedélyezése iránt készített törvényjavaslatba kénytelen voltam 150.000 K fedezetet beiktatni azzal a czélzattal, hogy ezen az állomáson a legsürgősebb szükséglet kielégítésére egyelőre legalább három vágányt építtetek. A vágányzat további bővítésének szükségességét már az emiitett törvényjavaslat indokolásában hangsúlyoztam. Bánhida állomás vágánybővitése szintén folytatólagos munka. Erre az 1912. évi költségvetéssel 11-ik részletül 200.000 K engedélyeztetett, ugy hogy a most igénybe veendő összeg III-ik részletnek tekintendő. ad 5. Komárom állomás rendező vágányainak teljesítő képességét a vágányok szaporításával minél előbb oly fokra kell fejleszteni, hogy ott naponta 1.500—1.G00 kocsi legyen rendezhető. Ennyi volt ugyanis a napi befutás az 1911/1912. évi erős forgalmi év alatt. A rendező vágányhálózat elégtelensége fennállott már akkor is, mielőtt még az érsekújvári vonal Komáromba beágazott. Azóta a vágányhiány még inkáb fokozódott, mert az állomáson az új vonal építéséből folyólag bővítés nem történt. A forgalom-statisztikai följegyzések bizonyítják, hogy az érsekújvári vonal átlag 130—140 kocsival szaporította ennek az állomásnak különben is erős napi forgalmát. Ettől az időponttól kezdve Komárom nemcsak a budapesti, a déli vasúti és a bruck—királyhidai irány szerint kénytelen elegyét rendezni, hanem azonfelül még Űjkomárom felé is. Ennek a megnagyobbodott feladatának az állomás mai szűk vágányzata mellett
