Állami költségvetés - 1913

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1913. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

•217 A budapest—czeglédi vonalon a forgalom rendes lebonyolítását érezhetően hátráltatja az a körülmény, hogy Alberti—írsa és Czegléd állomások 17 2 kmnyire, tehát túlmessze vannak egymástól. Súlyosbítja még a nagy állomásköz okozta nehézséget, hogy Czegléd állomás és Czeglédberczel—Cserő rakodó megállóhely között 4'3 km hosszban 4*06 %o, Gzeglédberczel—Cserő és Alberti—Irsa között pedig 2 4 km hosszban 3-2%o emelkedés van. Ezek a körülmények együttvéve azt eredményezik, hogy a különben 55 — 60 km. sebességgel közlekedő gyorstehervonatok 30, a 45 km sebességű vonatok 35. végül a 30 km sebességűek 53 perez alatt futják be a Czegléd és Alberti—Irsa között levő 17 2 km hosszú utat. Ha pedig az időjárási visszonyok kedvezőtlenek, akkor az ut még tovább tart és a forgalom lebonyolításában nagyobb zavarok keletkeznek. Ilyen akadály pedig gyakran fordul elő ezen a szakaszon, mert a pálya környéke részben posványos lévén, tavaszszal és őszszel olyan sűrű pára rakodik a sínekre, hogy a kerékcsuszással küzködő mozdonyok csak homokolással tudnak előre haladni. Az alberti—irsa—czeglédi irányban már kedvezőbb a helyzet, mivel itt a vonatok esésben haladnak, a menetidők rövidebbek és a vonalcsoportok sem oly sürűek, mint az ellenkező irányban. Itt azonban az a hátrány, hogy ha Czegléd állomás történetesen, bár rövid időre, vonatot nem fogadhat, miután Alberti—Irsán csak egy vonat helyezhető el, a vonatmegelőzésnek már Pilisen kell megtörténnie. Már pedig a budapest-—czeglédi vonal forgalma folytonosan és nagymértékben emelkedik, amit a természetes fejlődésen kivül még az a körülmény is növel, hogy a kolozsvári és az aradi gyorsvonatok erre a vonalra tereitettek át. Azonkívül nem hagyható figyelmen kivül, hogy a szőlő-, gyümölcs- és zöldség termelésnek valamint a baromfi, kivitelnek Czegléden és a Czegléden alul fekvő városokban és községekben mutatkozó erőteljes fellendülése a gyorstehervonatok számának szaporítását, mellőzhetlenné teszi. Pedig Kőbánya alsó p. u. és Czegléd között már most is 14 gyors-, 22 személy-, 5 gyorsteher- és 16 tehervonat, valamint 6 próbavonat, összesen tehát 63 rendes vonat közlekedik. Ezenfelül a gyümölcsforgalom idején naponkint 6—8 rendkívüli gyorstehervonat, őszszel és télen pedig még 10—15 tehervonat, együttvéve tehát átlagban 75 vonat közlekedik. Egyébként is e vonalnak a személy- és áruforgalma annyira különleges, hogy a vonatok, melyeknek menetrendje természetesen a helyi szükségletekhez simul, a IV 28