Állami költségvetés - 1906
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1906. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.
94 felének megfelelő többlet, vagyis 72.500 K engedélyezését, annak csak az az oka, hogy már az év közepén vagyunk. Az 1., 6. és 9. alrovatok s a 8. alrovatből fenmaradő a) tétel (felsőbb szőlő és borgazd. tanfolyam előadóinak díjazása, a hallgatók ösztöndija s a tanfolyam dologi kiadásai) előirányzatai, mint a tényleges szükségletnek megfelelőek, változatlanul állíttattak be az 1906. évre is. A 4. rovat alatt az 1904. évre engedélyezett 60.000 K ellenében 20.000 Kt irányoztam elő. Az 1896 : V. törvényczikk alapján adható szőlőkölcsönök ügyeinek kezelési költségeihez való hozzájárulásképen az 1900—1904. évekre évi 60.000 K volt engedélyezve. Ez a hozzájárulás a Magyar Agrár- és Járadékbankkal a törvényhozás jóváhagyásával létrejött megállapodás alapján s abból az indokból keletkezett, hogy a szóban lévő kölcsönök érdekében a földmivelésügyi minister főfelügyelete és főellenőrzése mellett gyakorlandó helyi felügyelet, ellenőrzés és utmutatások megadásának költségét az az 0*5 százalék kezelési dij, a melyet a kölcsönvevők az 1896 : V. törvényczikk 17. §-ának rendelkezése értelmében fizetni tartoznak, nem fedezte. A fennebb érintett feladat ugyanis a törvény szerint a földmivelésügyi ministert illette meg, de ő annak tényleges gyakorlását saját főfelügyelete és ellenőrködése mellett a kölcsönöket adó pénzintézetre átruházhatja, a mi annak idején meg is történt. A törvény (17. §. ötödik bekezdése) ugy rendelkezett, hogy ha az említett feladat tényleges gyakorlása a kölcsönöket engedélyező pénzintézetre átruháztatik, a kezelési költségnek az 0*5 százalék kezelési dijjal nem fedezett részét addig, míg a költségek 5 millió forintot túl nem haladnak, az államkincstár pótolja. A mikor a kölcsönök az 5 millió forintot túlhaladták, a kölcsöneket adó pénzintézet azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy mivel a kezelési dij a többször említett feladat teljesítésének költségét távolról sem fedezi, az államkincstár járuljon hozzá e költség viseléséhez. Az akkori kormány meggyőződvén arról, hogy ha a kérdéses feladatot állami szervezettel teljesítteti, az abban az időben sokkal költségesebb lett volna, mint a minő az a pénzintézet kezelésében volt, czélszerübbnek találta a törvényhozás engedélyezésének fentartása mellett a pénzintézettel azt a fennebb említett megállapodást létesíteni, hogy az államkincstár a szóban lévő költségekhez öt évig évi 60.000 Kval hozzájárul. A törvényhozás erre az engedélyt az 1900. évi állami költségvetésben meg is adta. Az előbb emiitett öt év az 1904. év végével letelt és ezzel a pénzintézetnek addig adott hozzájárulás is véget ért.
