Állami költségvetés - 1905
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLAS A M. KIRÁLYI FÖLDMIVEIiÉSÜGYI MINISTERIUM 1905. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
142 c) szakkönyvek, utmutatások és vezérfonalak kibocsátása, d) az állami vinczellér iskolák, e) a budapesti felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam és végül f) a központi szőlészeti kísérleti állomás utján történik. E tekintetben különösen örvendetes jelenségként tapasztalom, hogy az elpusztult szőlők felújítása s a szőlőmivelés ügye általában jó és helyes irányban halad. A gyakorlati ismeretek terjedése általános és különösen az elsőrendű borvidékeken alig van már csak némileg értelmesebb szőlősgazda is, a ki kétségben volna arra nézve, hogy mely uton kell haladnia, hogy elpusztult szőlője helyreállításának sikerét biztosithassa, Az a habozás, az a kétség, mely még néhány év előtt a rekonstruálás műveletét jellemezte, hogy t. i. valamely területen, valamely talajban a felújításnak melyik módját lehet leghelyesebben alkalmazni s hogyha az amarikai alanyfajtákon készült oltványokkal való felújítás látszott inkább czélhoz vezetőnek, melyik amerikai fajta ültettessék — ma már teljesen megszűnt, s az ezen a téren előforduló hibák mind ritkábbakká válnak. A felújított és ujan ültetett szőlők kevés kivétellel kellő szakértelemmel kezeltetnek és kielégítik az ujabb szőlőmivelés legmesszebbmenő igényeit is ugy, hogy szőlőmivelésünk színvonala kiállja a versenyt az e téren legelőhaladottabb országokkal is. A törvény 1. §-ának c) pontjában foglalt, rendelkezésnek megfelelően szervezett központi szőlészeti kísérleti állomás végleges elhelyezésére szolgáló épületek az 1903. év végére elkészültek. 1903-ban az intézet, mind a belső működés, mind az ország különböző vidékein végrehajtott kísérletek terén, jelentékeny tevékenységet fejtett ki. Előrehaladt a laboratoriumok berendezésének munkálata is. Elkészült az intézet házi szőlőtelepe, az üvegházak, az európai és amerikai szőlőfajgyüjtemény. A szőlészeti kísérleti állomás munkássága tekintélyes részben a szőlősgazdák által beküldött szőlőanyagon észlelt betegségek meghatározásából s a közönség tájékoztatásából állott. E mellett végzett kutatásokat, kísérleteket és tanulmányokat is. A növénytani (növényphysiologiai és növénypathologiai) laboratóriumban és az azzal kapcsolatos kísérleti és megfigyelési állomásokon tanulmány tárgya volt: uj szőlőfajták, hybridek előállítása, a szőlőtenyészeti, fejlődési és mivelési viszonyainak megfig} relése, a szőlővessző érésének kérdése kapcsolatban az olt.ványkészitéssel s az okszerű tőkeneveléssel, a fa- és zöld-szőlőoltványok készítésének, fogamzásának, forradásának és tartósságának megállapítása, a szőlőbetegségek s az azok ellen való védekezés, a phylloxera okozta gyökérbántalmak, a szőlőgyökér ellentállását elősegítő szöveti berendezések, a gyökérpenészek (Dematophorák) a peronospora viticola, a lisztharmat (Erysiphe Tuckeri), a fakórothadás (Coniothyrium Diplodiella), a szürkerothadás (Botrytis cinerea), a szőlőfekély (Anthracnosis), a szőlőszömörcsög, a Monilia fejlődésének és a védekezés módjainak megállapítása stb.
