Állami költségvetés - 1900
Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M, KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1000. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TŰRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL
65 Ugyanezen 338.800 koronából 239.000 korona a magyar kereskedelmi részvénytársaságnak fizetendő azon szerződés értelmében, melyet vele a kereskedelmi muzeum üzleti részének átvétele tárgyában legfelsőbb jóváhagyással kötöttem, — vagyis marad a tulajdonképeni muzeum czéljaira 99.800 korona, mihez még az intézet saját bevételei is jönnek, melyeket az közvetlenül felhasznál, mig az 1901. évtől kezdve az intézet részletes költségvetését is be fogom állithatni a költségvetésbe. 4. rovat. Ipari és kereskedelmi ösztöndíjak. Az 1899. évi 5.824 koronával szemben az előirányzat 9.452 korona, 3.628 koronával több, mely többlet azonban ellenértékét találja a bevételek ugyanily összegében. Ezt a többletet az „Erzsébet királyné ösztöndíj alap" kamatainak felhasználása idézi elő, mely alap az udvari czimek adományozásából befolyó díjakból alakítva, külkereskedelmi ösztöndíjak adományozására szolgál, mely czélra az 1900. évre 3.552 korona áll rendelkezésre. Magát a 9.452 koronát alkotja a „Pesti magyar kereskedelmi bank" 30.000 koronás alapítványának 1.350 korona, a „Mária Valéria alapítvány" 47.400 korona tőkéjének 2.178 korona, a „Goldberger-féle alapítvány" 56.600 korona tőkéjének 2.372 korona, végül az „Erzsébet királyné ösztöndíj-alap' ez idő szerinti 88.808 korona tőkéjének 3.552 korona kamata. * Ezekben indokolván az „Ipari és kereskedelmi czélok" czim többlet-szükségleteit, az eddigi gyakorlatnak megfelelően és egyrészt ezen czim egyes rovatainak rokontermészeténél fogva, másrészt arra való tekintettel, hogy az „Országos ipari és kereskedelmi alap" teljesen azonos czélok szolgálatára van rendelve: tisztelettel kérem egyrészt az egyes rovatok közötti átruházási jogot — a 3. rovat 1. alrovatának, mint személyi járandóságnak kivételével, — másrészt annak engedélyezését, hogy az ezen czimén esetleg fenmaradó, a pótkezelési negyed végéig előre nem látható okokból fel nem használható összegeket az emiitett országos ipari és kereskedelmi alapba utalhassam, melynek számadásai a zárszámadás keretében terjesztetnek a törvényhozás elé. Rendes bevételek. V. fejezet, 5. czim. A bevételeket az 1899. évre megszavazott 33.424 koronával szemben 39.052 koronában irányoztam elő, vagyis a többlet 5.628 korona. Ebből esik a „Központi értesítő "-re 2.000 korona, mely a lap jobb elterjedésének következménye, 3.628 korona pedig az „Erzsébet királyné ösztöndíjalapénak a Rendes kiadások „Ipari és kereskedelmi czélok" czim 4. rovatában említett kamataiból származik. IV. 9
