Állami költségvetés - 1900

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M, KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1000. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TŰRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL

66 Ipari felügyelet. Rendes kiadások. XIX. fejezet, 6. czim. Ezen czim 18.518 korona többletet mutat, melyből 14.518 korona a sze­mélyi járandóságokra, 4.000 korona pedig a dologi kiadásokra esik. A személyi járandóságok 14.518 koronát tevő többletéből esik 13.718 K a fizetések és lakpénzek alrovatára, 800 korona pedig az Írnoki teendők ellátására. A személyi járandóságok emelkedését két körülmény okozza: egyrészt öt uj segédfelügyelői állás szervezése, másrészt az ipari segédfelügyelőknek két fizetési osztályba való sorozása. Előbbit elengedhetetlenül szükségessé teszi az iparfelügyelőkre háruló teen­dők nagy mennyisége, a melyek megkövetelik, hogy minden kerületben az iparfel­ügyelő mellett, legalább egy segéd működjék, a ki a teendők egy részét elvégez­heti. Minthogy pedig kilencz iparfelügyelői kerület lesz ez évben is és egy építke­zéseket ellenőrző felügyelő, összesen tehát tíz kerület, szükséges tiz segédfelügyelő is, mig egy a központban marad, az iparfejlesztési szakosztály iparfelügyeleti és munkásvédelmi ügyosztályában, hol fokozott mértékben van munkaerőre szükség. Azt a tervet, hogy minden kereskedelmi és iparkamarai kerület egyúttal iparfelügyelői kerület is legyen, elvben teljesen magamévá teszem ugyan, de ennek megvalósítását csak fokozatosan vélem eszközlendőnek, a szerint t. i., a mint meg­felelő szakközegek képzéséről fogok gondoskodhatni, a mi ismét másik oka a segéd­felügyelők száma szaporításának. A segédfelügyelőknek két fizetési osztályba való sorozását az a körülmény teszi szükségessé, hogy egyrészt az előléptetési viszonyok ily kis személyzeti lét­számnál, minő az iparfelügyelőkké, nagyon sok kívánni valót hagynak fenn, más­részt nem kívánatos, hogy a X. fizetési osztályban lévő segédfelügyelő előléptetése alkalmával közvetlenül a VIII. fizetési osztályba lépjen, — ugv hogy a mostani beosztással középfokozat teremtetik, mi által mindkét említett anomália elenyészik. Az „átalány írnoki teendők ellátására" czimü alrovatot 800 koronával emeltem, a mit a központban előforduló dijnoki munkák tesznek szükségessé. A dologi kiadásoknál a 4.000 korona többletet két uj alrovat idézi elő, nyomtatván}okra 3.000, vegyes kiadásokra 1.000 korona. Az iparfelügyelet nyomtatványszükséglete eddig az „ipari és kereskedelmi czélokra" czim „iparfejlesztés" rovata terhére fedeztetett, de minthogy az iparfel­ügyelet maga is külön költségvetési czimet képez, az 1897. évi XX. t.-cz. értel­mében ennek minden szükséglete itt irányozandó elő. Kivételt e tekintetben csak oly beszerzések képeznek, melyek az országos ipari és kereskedelmi alap vagyon-

Next

/
Thumbnails
Contents