Állami költségvetés - 1890
Belügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. BELÜGYMINISTERIUM 1890. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
6 Ha tehát az elnevezésben és rangban volt is különbség, de a hatáskörben egy és ugyanazon joggal birt a tényleges államtitkár és az államtitkári teendőkkel felruházott ministeri tanácsos. Tagadhatatlan és elvitázhatlan az, hogy a magyar királyi belügyministeriumban mindenkor akép voltak a teendők megosztva, mintha két tényleges államtitkár lett volna, és, hogy szükség volt mindenkor és szükség van ma is két államtitkárra. E mellett bizonyít ama indokolás is, mely 1875-ben az egyik államtitkári állás megszüntetése mellett és egy uj ministeri tanácsosi állás rendszeresítése érdemében felhozatott. Fel kell még említeni, hogy a ministerium kebelében szervezett tiz (10) ügyosztálynak vezetését, illetve felügyeletét egy államtitkár, kinek az országgyűlés tartania alatt, az ülésekben is jelen kell lennie, nem teljesítheti, és nem teljesítheti egymaga azon feladatot sem, hogy a ministerium kebelében alakított fegyelmi, házközösségi, kihágási s az állandó bizottságok elnökségét vigye. Igazolja ezt azon tapasztalás, hogy eddigelé is ugy az ügyosztályok vezetése, illetve felügyelete, valamint az állandó bizottságok elnöksége is, az államtitkár és az államtitkári teendőkkel megbízott ministeri tanácsos közt voltak megosztva. Ehhez járul még, hogy ha egyik államtitkár beteg vagy szabadságon van, annak ugyancsak államtitkár által való helyettesítése szükséges. De fel kell említenem azt is, hogy a belügyministeriumban az ügyforgalom az 1868. évivel egybehasonlitva, 60.000 ügydarabbal szaporodott, a személyzet létszáma pedig csak 4 egészségügyi felügyelővel szaporittatott. Arra pedig, hogy az ügyforgalom apadjon, épen nincs kilátás, mert az évről-évre nagy számmal alkotott törvények legnagyobb részének végrehajtásánál a belügyministerium van első sorban érdekelve. A fent elősoroltak eléggé igazolják egy második államtitkári állás rendszeresítésének szükségét, s kiegészítve a fentebbieket még egy pár adattal — mely a belügyi kormányzat múltjából és jövőbeli feladatából van merítve — bizonyos, hogy a czélbavett rendszeresítés elodázása, csakis a közigazgatás rovására történhetnék.
