Állami költségvetés - 1886

Közmunka- és közlekedési ministerium - JELENTÉS a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium 1886. évi költségvetéséhez

53 Ezen kiviil üzletben van: I p a r v á g á n y : a) saját 16*635 km. b) idegen . . . . . . . 51-707 „ Együtt . 68-342 km. mely azonban az általános statistikai számításoknál figyelmen kívül marad. Ép ugy figyelmen kívül marad az 55'458 kim. hosszú arad-temesvári vasut is, minthogy az külön számadás mellett kizárólag a társaság javára és veszélyére kezeltetik. Az 1885. évre megállapitott költségvetés alapját 4267'766, illetve az ebben benfoglalt s a statistikai összehasonlításnál figyelmen kiviil hagyandó 26-041 kim. iparvágány levonásával 4241 725 kim. képezvén, az 1886. évre alapul vett hossz 292-113 kilométer, vagyis 6*88°/

0 szaporulatot mutat. Ezen szaporulatot tulnyomólag a 4. pont alatti vicinális vasutak képezik, melyeknek üzleti kezelését a m. kir. államvasutak igazgatósága az 1880. évi XXXI. t.-cz. alapján részben már az 1885. évben ellátja a nélkül, hogy ezen vasutak az ezen évi költségvetésben figyelembe vétettek volria. Ilyenek: a debreczen-hajdunánási, — puszta-tenyö-k-szent-mártoni, — ujszász-jászapáti, — nagyvárad-belényes-vaskohi, és m.-vásárhely-szászrégeni vasut, együtt 267-740 kilométer. Á további 24'373 kilométernyi szaporulat pedig, részint a saját vonalaknál eszközölt hosszhelyesbitésekböl és kisebb összekötő vonalak felvételéből, részint pedig a 2. pont alatt említett idegen csatlakozó vonalaknál az 1 kilométer hosszú belgrád-szávahidi vonal üzletbevételéből és a már 1880-ban üzletbe vett zágrábszávahidi peage vonal (3*8 kilométer) utólagos felvételéből ered. A vonalhossznak ezen szaporulata folytán az 1885. évi költségvetési tételekkel szemben ugy a bevételek, mint a kiadások is aránylagosan emelve lettek. Mielőtt a bevételek és kiadások részletezésére áttérnék, a bevezetésben jelzettek kapcsán szükségesnek tartom újból kiemelni, hogy az államvasutak költségvetését, könnyebb áttekinthetés s az állami költségvetés mintájával leendő egyöntetűvé tétel czéljából, lényegesen átalakítottam. Az eddigi költségvetési mintát ugyanis, melynek a vasutaknál elfogadott számlázási rendszer — és pedig a személyzeti állomány kitüntetésével kibővítve — szolgált alapjául, mellőzendőnek találtam már csak azért is, mert annak tisztán statistikai érdekű részletezése a törvényhozás részéről való megbirálásra nézve alig birt értékkel, sőt túlságos kiterjedésénél fogva azt lényegesen megnehezítette. A főindok azonban ezen átalakításra az volt, mert a vasúti számlázási rendszer nélkülözi a személyi járándóságoknalt s dologi és üzemi kiadásoknak oly