Állami költségvetés - 1886
Közmunka- és közlekedési ministerium - JELENTÉS a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium 1886. évi költségvetéséhez
szoros elkülönítését, mint ezt a kincstári rendszer követeli, mely rendszerkülönbség nagyrészben oka volt annak, hogy a 111. kir. államvasutak eddig a vezetésem alatti ministerium költségvetésének keretébe nem voltak szervesen beilleszthetők. A részletekre nézve egyébiránt a költségvetés átalakítását annak berendezése az első megtekintésre feltünteti, s tájékozásul még csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy miután a részletes könyvvitel továbbra is a vasúti számlázási rendszer szerint fog eszközöltetni, a bevételek és üzemi kiadások tekintetében ezen rendszer beosztását egészben véve fentartottam, ellenben a személyi és dologi kiadásokat az egyes szolgálati ágak helyett az igazgatóság üzletvezetőségek és külszolgálat czimei szerint csoportosítottam, a különféle tulajdonkép nem üzleti kiadásokat pedig természetük szerint személyi és dologiakra osztottam fel. Ugy az 1885., valamint az 1886. évre előirányzott, nemkülönben az 1884. évi tényleges eredmények összehasonlítására a II. alatt mellékelt táblázat szolgál, megjegyezvén, hogy helyesebb összehasonlithatás végett az 1884. évi üzleteredményekbe az alföldi vasút számadási eredményeit is felvettem, s hogy miután az 1884. évi kiadások személyi és dologi tételei az uj költségvetési minta szerint szétbonthatok nem voltak, azok összehasonlításánál ez alkalommal csak a költségvetési sommázat főczimeinek megfelelő részletezésére szorítkoztam. A táblázatból kitűnik, hogy az 1886. évre az összes üzleti bevételek czimén 36,000.000 frt, a kiadások czimén . . • . . . . . 20,651.575 „ tehát feleslegként 15.348.425 frt irányoztatik elő, mely az 1885. évre megállapitott 14,846.940 frtnál 501.485 frttal több. Ezen előirányzás alapját a pályahosszon kívül az elérni remélt vonat és tonna-kilométerek képezik, melyek számát és viszonylatát az 1884. évi tényleges eredményekhez, illetőleg az 1885. évi előirányzat alapját képező hasonló tételekhez ugyancsak a II. alatt csatolt táblázat tünteti ki. Ezen adatok összehasonlításából kitűnik, hogy egyrészről a pályahossz fönnebb már számjelzett nagyobbodásának, de másrészről a forgalom természetszerű emelkedésének is megfelelőleg, a teljesitméűyek is fokoztattak és pedig az 1885. évi költségvetés alapját képező teljesítményekkel szemben a vonatkilométerek 12-24, a tonnakilométerek pedig 13'09%-kal magasabban irányoztatnak 1886. évre elő. Az ekép felvett nagyobb teljesítmény önkényt érthetőleg nagyobb bevételeket és kiadásokat tételez fel. Az ezek közti arány azt mutatja, hogy, mig 1885. évre a kiadások a bevételeknek 55'81 .%-jával irányoztattak elő, 1884-ben pedig az alföldi vasúttal együtt tényleg 69'56%-át tették: addig ezen százalék 1886-ra 57-36%-ra vétetett fel.
