Állami költségvetés - 1885
Közmunka- és közlekedési ministerium - JELENTÉS a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium 1885. évi költségvetéséhez
83 czéljából a fennálló vizállomáson kivül még egy első oszt. vizállomási berendezés létesítendő; és az évről-évre fokozandó forgalom czéljaira pedig egy árúraktárnak és a hozzávezető útnak és vágánynak helyreállítása szükséges. 8. A budapesti fűtőház és műhely további kiépítése, Ill-ik részlet 600.000 frt. A m. kir. állami vasutak öt fővonalán Budapesten összpontosuló nagy forgalom igényeihez képest épülő központi fűtőház és műhely további kiépítéséhez, a gyári telep szomszédságában a műhely és vasúti töltés között fekvő városi terület megszerzése szükséges oly czélból, hogy a gyári üzlet igazgatásához megkívántató irodahelyiségek és a folytonos felügyelet érdekében létesítendő lakások és egyéb melléképületek a gyári telep kibővitendő területén elhelyezhetők és jövő évben létesíthetők legyenek. A szükséges telek megszerzéséhez mintegy 75.000, a főműhelyi épületek további kiépítésére és berendezésére pedig 525.000 frtnyi részlet irányoztatik elő. 9. Fahidaknak végleges vas- és kőszerkezetre leendő átépitéséreelsőrészletként 500.000 frt. A m. kir. államvasutak vonalain, — az első erdélyi-báttaszék-dombovárzákányi (duna-drávai) alföld-fiumei és bruck-ujszőnyi vonalak hídjait nem számítva, — összesen 561 fahíd építtetett ki, melyek közül az üzlet folyama alatt 197 kisebb híd fokozatosan kő- és vasszerkezetre átalakíttatván, a fahidak állománya 364-re szállott le. A végleges szerkezetre átépített fahidak átalakítási költsége 802.468 frtra rngott ; mig a fennálló fahidak átépítése mintegy 5,519.950 forintnyi költséget igényelne. Az átépítésekre eddig kiadott s a még igényelt költségek közt mutatkozó nagy különbözet, illetőleg a még átalakításra váró hidak számánál fennforgó nagy aránytalanság eléggé jelzi, hogy az átépítés foganatosításánál első sorban nem a gazdaságos kezelés és biztonság igényei tartattak szem előtt, a mennyiben ugyanis a fahidak tudvalevőleg a biztonság tekintetében sok kívánni valót hagynak fenn, s fentartások a vashidak fentartási költségeihez viszonyítva, aránytalanul többe kerül, hanem az állam pénzügyi helyzetével számolva, minden igyekezet oda irányoztatott, hogy nagyobb befektetések lehetőleg mellőztessenek, illetve elhalasztassanak. Ezen álláspont állandó érvényesitése és fentartása ugy a gazdaságos kezelés követelményei, mint a biztonság igényei szempontjából, annál súlyosabb felelősséggel járt volna, minél inkább közeledett azon időpont, midőn a fahidak szerkezetének teljes kicserélését eszközlésbe kell venni. Hozzájárult a felelősség fokozásához még azon szem elől nem téveszthető eshetőség is, hogy a nagyobb fahidak könnyen megtörténhető leégése esetén a közlekedés hosszabb ideig teljesen meg11*
