Állami költségvetés - 1884
Közmunka- és közlekedési ministerium. - JELENTÉS a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium 1884. évi költségvetéséhez
59 hat üzletvezetőségen kivül, tekintettel a minden valószínűség szerint élénk forgalmúnak ígérkező budapest-brucki vonalrész üzletbe vételére, még egy uj üzletvezetőség felállítását tervezem. Ez uj üzletvezetőség székhelyéül Losoncz vétetett kilátásba. Az uj üzletvezetőség szervezése folytán, figyelemmel a forgalom követelményeire, egyes üzletvezetőségek jelenlegi hálózata uj beosztást nyerend. A budapesti üzletvezetőség mostani vonala olykép csoportosittatik, hogy annak kizárólag hatvan-budapesti része a kelenfóld-ujszőny-bruckival, beleértve az uj személy-pályaudvart is, ismét a budapesti üzletvezetőséghez, ellenben a hatvan-ruttkai vonal oldalvonalaival, s a miskolczi üzletvezetőség jelenlegi hálózatából kiválasztandó bánréve-fülek, bánréve-dobsina, feled-tiszolcz és bánréve-ózdi s czenter-bánszállási vonalrészekkel együtt, az uj losonczi üzletvezetőség alá tartozand, mig a hatvan-miskolczi vonalszakasz a miskolczi üzletvezetőséghez fog csatoltatni. A szolnoki üzletvezetőséghez a békés-földvári, a kolozsvárihoz a gyéres-tordai, a szabadkaihoz pedig az újvidékzimonyi s india-mitroviczai vonalrész fog beosztatni. Részben a már jelzett jelentékeny vonalszaporulat végett, részben pedig az ügyek gyors és szakszerű ellátásának fokozása érdekében, a központi igazgatás átalakítását is szándékozom keresztül vinni. Az 1884-ik évi költségelőirányzat megállapításánál a fentebbiekben előadott mozzanatok irányadóul szolgáltak. Az előirányzat alaki berendezése az előző éviektől annyiban eltér, a mennyiben az 1883. évi állami költségvetés tárgyalása alkalmával az állandó pénzügyi bizottság előtt tett ígéretemet beváltandó, az állami vasutak, a gépgyár és a bányák költségelőirányzatát olykép csoportosítva mutatom ki, hogy a személyi járandóságok, dologi, s illetőleg üzleti kiadások elkülönítve áttekinthetők legyenek. Ezek után áttérek a költségelőirányzat részletes indokolására. I. Üzleti bevételek. A m. kir. állami vasutaknak bevételeit, a kelenföld-brucki vonalrészt illetőleg csupán félévre számítva, 1884-re összesen 25,000.000 forinttal irányoztam elő. Ezen összeg az 1883. évre törvényhozásilag megállapított összeget 4,000.000, az 1882-ik évi tényleges eredményt pedig, melynél a f. évi január l-jével az osztrákmagyar állami vasúttársaságnak átadott vágvölgyi vonal bevételei kerek összegben 600.000 frttal vétettek számításba, 5,258.474 frt 01 krral haladja meg. A bevétel túlnyomó része a személy- és teheráru forgalmából ered. A bevételek számszerinti megállapításánál figyelemmel voltam az állami vasutak hálózatának nagyobb kiterjedésére, valamint azon évek során át tapasztalt tényezőre is, hogy a forgalom, a hazai ipar és termelés támogatása és ebből folyó 8*
