Állami költségvetés - 1871
Közmunka és közlekedési ministerium - Államvasutak jövedelme
17 És az igen természetes, mert azonfelül, hogy napjainkban a kereskedés fejlődése uj irányzatokat, a többnemű hazai ipar létesülése megfelelő összeköttetési igényeket támaszt, melyek felülkerekedhetnek azon adatokon, mik mint létezők a tervezet keszitésénél irányadók voltak, ugy támadhatnak a kül- s belviszonyok fejlődésénél fogva oly honvédelmi és politicai érdekek s a külkereskedelem irányzatainak változásai folytán oly nemzetközi kereskedelmi érdekek, melyeket elhallgattatni, melyeknek érvényt nem szerezni lehetetlen s igy oly pályáknak is ki kell épittetni, melyek szüksége később áll elő. Mindez, szemben az országos tervezetekkel, nálunk is megtörtént. Hazánkban tekintve a végrehajtott s végrehajtás alatt álló vasutakat elmondhatjuk, hogy az ország a kamatbiztositással ellátott, vagy az állam költségén emelt vasutaiban már is igen szép hálózattal bir, de a hálózat kiegészitése kérdésénél, bármennyire is vagyunk baráti a gyümölcsöztető beruházásoknak, el kell ösmernünk, hogy az ily beruházásoknak is vannak határai s az ország financziális ereje még e téren sem vehető a végletig igénybe és e tekintetben már is egy oly tény áll előttünk, mely előtt szemet nem hunyhatunk, sőt mely a törvényhozás komoly gondoskodását kell, hogy rövid idő múlva igénybe vegye — és e tény, hogy a megszavazott vasutak kamatbiztositéki összege már is 22 millióra és felül megy. És habár is meggyőződésünk az, hogy ez összeget egy évben sem keilend egészben fizetni, s a legifjabb pályák forgalmából merített tapasztalatok mutatnak, ha nem feltűnő, de örvendetes emelkedést, mégis bizonyosnak mutatkozik az, hogy az országnak már 1871-től fogva több milliót keilend e czim alatt fedezni és azért ki kell mondanunk meggyőződésünket, hogy vasúthálózatunk kiegészítésénél jövőre nagy óvatosságot kell szem előtt tartanunk, s ezután az államsegélyezés eddigi rendszere mellett csak oly országos vasutak kiépítését hozhatjuk indítványba, melyek magasb államérdekekből mulhatlanul szükségesek s részben mint ilyenek a törvényhozás által már is kijelöltettek. Ilyennek tartjuk: a) az összeköttetési vonalokat a dunai fejedelemségekkel; b) az összeköttetést Szerbiával s azáltal Törökországgal; c) a Duna balpartján Kalocsán s Bácsmegyén keresztül Uj-Yidékkel és Zimonynyal; d) az összeköttettést Uj-Szőny és Buda közt; e) a komárom-trencséni vonal folytatását; de egyszersmind ki kell jelentenünk, hogy mindezen vonalok létrehozásánál a kormány kötelessége legyen, hogy e vonalok létesítése az államra nézve a lehető legcsekélyebb teherrel járjon, sőt hol lehet, az államra uj terhet ne hozzon. 3
