A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)

1996-03-15 / Próbaszám

54 Közigazgatás a hét Közigazgatási reform Hol lészen járásunk... Miért választotta a kormány a fordított sorrendet? Lapunk kérdésére válaszolva Ľudovít Hudek belügyminiszter elmondta: “Természetes, hogy az önkormányzatok a saját szemszögükből ítélik meg a hely­zetet, a kormány azonban az államigazga­tás működéséért felel, és ebből a szem­pontból a legfontosabb feladat a központi és a helyi államigazgatás közötti viszony tisz­tázása. Ezért választottuk a fordított sor­rendet, vagyis első lépésként a területi beosztást. Valószínű, hogy a leendő önkormányzati szerveket is befolyá­solják majd ezek a lépések, de ezt rájuk hagyjuk. Remélem benyújtják majd az elképzeléseiket, és úgy mint eddig, folytatjuk a megbeszéléseket az önkormányzatok képviselőivel. A közigazgatás reformjáról szóló terve­zetbe is belefoglaltuk, hogy a területi­közigazgatási beosztást követő lépés­ben meghatározzuk a helyi államigaz­gatási szervek hatáskörét, majd ezt követően, a jövő év folyamán a másodfokú - regionális - önkormány­zatok kialakítására is sor kerül. Ipolyság: Egyszer talán A területi- közigazgatási felosztás­ról már évek óta folyik a vita, és ennek során az önkormányzatok is elmon­dhatták véleményüket. Többek közt javaslatokat nyújthattak be új járások létrehozására. Sok más városhoz hasonló­an Ipolyság is igényelte, hogy járási központ tegyen, ezt azonban a kormány elvetette. Hogy milyen pozitívumokkal járt volna az Ipolysági járás létrehozása, Zsolnay Ernőtől, Ipolyság polgármesterétől kérdez­tük. Azt maga a kormány is hangoztatja: a területi átrendezés célja, hogy a közigazga­tást, az ügyintézést minél közelebb hozza a lakossághoz. Ipolyság a jelenlegi járási székhelytől, Lévától harminchat kilométerre fekszik, és az egyik fő ok éppen az volt, hogy ezeket a távolságokat a polgárok javára változtassuk meg. Egyébként a múlt­ban már létezett Ipolysági járás, de annak területét 1960-ban közigazgatásilag három másik járás között osztották szét. Oktatási, gazdasági, vagy kulturális téren városunk­nak máig megmaradt a természetes vonzá­sa, ami az új járás kialakításának fontos fel­tétele. Milyen formában igényelték az Ipolysági járás létrehozását? A területi-közigazgatási elrendezésről szóló törvényjavaslatot véleményeztük, és olyan pragmatikus érveket soroltunk fel, amelyek mindenben megfeleltek a kormány kritériumainak. írásbeli választ ugyan nem kaptunk, de konzultációkat folytattunk a belügyminisztérium illetékes főosztályával, és a parlamenti pártoknak is tolmácsoltuk véleményünket. Mely terület tartozott volna az önök által javasolt járásba? Megegyezett vol­na ez az egykori Ipolysági járással? A régi Ipolysági járáshoz harminchat te­lepülés tartozott, ez a szám azonban, elsősorban több község összevonásának köszönhetően, csökkent. Most huszonhét község kérte az Ipolysági járás létreho­zását. Meg kell még jegyezni azt is, hogy az egykori járás északi részén fekvő szlovák települések nem mutattak nagy hajlandósá­got az új Ipolysági járás létrehozásának tá­mogatására, ők inkább Korpona felé húznak. Azt, hogy a miénkhez hasonlóan sok más város igényét is figyelmen kívül hagyta a kormány, kimondottan politikai döntésnek tartom. Lenne elegendő épületük, helyiségük, a járási szintű hivatalok elhelyezésére? Éppen az volt az egyik fő érvünk, hogy Ipolyságon elegendő önkormányzati, illetve állami tulajdonú épület van, amelyek fel­­használhatók erre a célra, ráadásul ezek az épületek a városközpontban vannak, ami a polgárok szempontjából is rendkívül kedve­ző. Belenyugszanak a kormány dönté­sébe, vagy tesznek valamilyen további lépéseket az Ipolysági járás létreho­zására? A belügyminisztérium eredeti javaslata a mi régiónkat Korponához csatolta volna, és legalább ezt az anomáliát sikerült elkerülni, és elérni, hogy végül is megmaradtunk a Lévai járásban. Más dolog, hogy belenyu­­godtunk-e a kormány döntésébe. Szerintem sosem szűnhet meg az az igény, hogy Ipolyság járássá váljék. Azt gondolom, hogy az olyan abnormálisán nagy járá­sok, mint amilyeneket a kormány Dél- Szlovákiába tervez, nem állják ki az idő próbáját, a mindenkori szlovák kor­mány rákényszerül majd a jelenlegi tervezet átértékelésére. Mi addig is ápoljuk az Ipolysági járás gondolatát, és bízom abban, hogy eljön az idő, amikor ez a gondolat meg is valósul. Somorja: Nem végleges? Ipolysághoz hasonlóan Somorja is önálló járást szeretett volna. Hogy miért, erről Ján Babej polgármesterrel beszélgettünk: Egy járási központ mindig nagyobb állami támogatásra számíthat, mint egy egyszerű város. Még nem tudom, hogy a kerületen belül hová kerülünk, a Dunaszerdahelyi, vagy a Pozsony­­vidéki járásba, de mindkét esetben főleg a saját gazdasági tevékenységünkre kell majd támaszkodnunk. Mit tettek önök azért, hogy a kormányt meggyőzzék a Somorjai járás fontos­ságáról? Először a körzet összes polgármestere által aláírt petíciót nyújtottuk be, később a lakosok között is gyűjtöttünk aláírásokat. Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásától 1960-ig létezett So­morjai járás. Az önök által javasolt új já­rás menynyiben egyezne meg az egyko­rival? A dunaszerdahelyi járási hivatalban ta­valy volt egy megbeszélés, ahol elhangzott, hogy megújítanák a Somorjai járást, amely­be az egykori járás települései tartoznának. A tervezett járásba Somorjával együtt 22 település tartozna, és több, mint harmince­zer lakosú lenne, tehát a kormány követel­ményeinek is megfelelne. Lenne Somorján elég épület az összes járási hivatal elhelyezésére? Nem hiszem, hogy akadna akár egyetlen- A szlovák kormány hosszas vajúdás után elfogadta a Szlovákia területi-közigaz­gatási beosztásáról szóló jogszabály terve­zetét, amely szerint 8 kerület és 74 járás képezi a közigazgatási területi egységeket. A kabinet nem vette figyelembe a két és félezer községet tömörítő Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának állás­pontját, amely szerint előbb az államigaz­gatás és az önkormányzatok hatásköreit kell tisztázni, majd ennek alapján osztani fel az államigazgatási területi egységeket. Ezután kellett volna dönteni a regionális önkormányzatokról. A lépések fordított sorrendje a társulás szerint az állam be­folyásának megerősítését szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents