A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-03-15 / Próbaszám
a hét olyan újonnan alakuló járás, amelynek a központjában száz iroda állna üresen, ahová egyszerre az összes járási hivatalt beköltöztethetnék. Somorján jelenleg is működik adóhivatal, környezetvédelmi hivatal, körzeti hivatal, amelyek járási hivatalként működhetnének, ezenkívül vannak épületeink, amelyeket jelenleg vállalkozók bérelnek, ezeket is felhasználhatnánk az említett a célra. Természetesen néhány épületet fel kellene újítani, de gondolom, ehhez anyagilag az állam is hozzájárulna, ha egyszer állami hivatalokról van szó. Annyiban hagyják a kormány határozatát, vagy megpróbálnak még valamilyen lépéseket tenni a Somorjai járás érdekében? Mi megtettük, ami tőlünk telt, de a kormány másként döntött, és ismerjük a politikai erőviszonyokat az országban. Én azonban remélem, hogy ez még nem végleges döntés. Vágsellye: Viszszakapja rangját Vágsellye szerencsésebb az előbb említett városoknál - a kormánytervezetben a Nyitrai kerület járásainak felsorolásában ott szerepel a Vágsellyei járás. Július Morávek polgármestertől megkérdeztük: Mit jelent a lakosok számára, hogy Vágsellye járási várossá válik? A vágsellyei városi képviselő-testület még 1995. december 19-én határozatban rögzítette a Vágsellyei járás kialakításának igényét. Főleg abból a tényből indultunk ki, hogy a több, mint 25 ezer lakosú Vágsellye jelenleg a Galántai járás legnagyobb városa. Gazdaságilag erős település, jól kiépített infrastruktúrával, és az sem elhanyagolható tény, hogy a város 1960-ig járási központként működött. Tehát a jelenlegi döntéssel csak visszakapná egykori rangját. Ennek legfőbb előnye abban mutatkozik, hogy az ügyintézés, a járási szervek, közelebb kerülnek a lakossághoz. Persze az új járás kialakítása gondokkal is jár majd, helyiségeket kell biztosítani az új hivatalok számára. Ez sem probléma azonban, hiszen a körzeti hivatal, az adóhivatal, a munkaügyi hivatal ma is itt működik. Az új hivatalok elhelyezése is megoldható, hiszen a városnak vannak saját épületei, valamint a Duslo vegyipari üzemmel, a város legnagyobb vállalatával is szerződést kötöttünk, hogy egyes épületeit bérbe adná az új hivatalok elhelyezésére. Kérdés, nem növekszik-e meg túlságosan az adminisztratív apparátus, a hivatalnokok száma, de gondolom, hogy a mostani körzeti hivatalokból mehetnek majd át alkalmazottak a járási hivatalokba. A polgármesteri hivatal ablakából Ön jóformán rálát a vegyipari középiskola épületére, amelyben egykor a járási hivatal székelt. Számítanak az épület a hasonló célú újbóli használatára? A vegyipari iskola már néhány éve elköltözött az épületből, azóta főleg vállalkozók bérelték a helyiségeket, de 1995 december 31-gyei felszabadult az épület, és éppen itt kívánjuk elhelyezni a járási hivatalt. Létezik-e már valamilyen előzetes költségvetés, hogy mennyibe fog kerülni a járási központ kialakítása? Költségvetés még nincs, jelenleg megbeszéléseket folytatunk a galántai járási hivatallal, és egyelőre épületekre vonatkozó igényeket nyújtottak be a városnak. Hogy a _______Közigazgatás_______ kiadásokat a járási költségvetésből, vagy az állami költségvetés külön tételéből térítik-e, azt nem tudom, de a sellyei önkormányzat a városi költségvetésből nem különített el pénzt erre a célra. (A belügyminisztérium számításai szerint mintegy négymilliárd koronába kerül majd az egész közigazgatási reform - a szerk. megj.) Milyen új hivatalok kapnának helyet a városban? Egyelőre a járásbírósággal, a járási ügyészséggel, a járási rendőrkapitánysággal és a nyomozóhivatallal, valamint a vöröskereszt járási bizottságával folytattunk megbeszéléseket a hivatalok elhelyezéséről. Nem tudjuk még, hogyan alakul a helyzet az iskolaügyben, lesz-e Vágsellyén tanügyi igazgatóság. A hivatalok működtetésére nemcsak helyre, alkalmazottakra is szükség van. Hogyan oldják meg a személyi kérdéseket ? Elsősorban a jelenlegi járási hivatalok alkalmazottainak az áthelyezése jönne számításba, mégpedig úgy, hogy a galántai járási hivatal sellyei illetőségű, vagy a hoz55 zánk közelebb lakó alkalmazottait áthelyeznék az új járási hivatalba. Hány község tartozik majd a Vágsellyei járásba? Az előzetes tárgyalások alapján a jelenlegi vágsellyei körzet tizenegy települése alkotná a járás alapját. A többi település maga dönthetné el, hogy hozzánk, vagy egy másik járáshoz akar-e tartozni. A törvény ugyanis kimondja, hogy a területi egység kialakításáról a kormány rendelettel dönt, de figyelembe veszi a helyi népszavazás eredményét. Vágsellyének miért lesz jobb a nyitrai kerületbe tartozni, mint a nagyszombatiba? A városi képviselő-testület egyhangúlag Nyitra mellett döntött, hiszen Vágsellye már a történelem folyamán is mindig inkább Nyitra felé orientálódott, és jelenleg is, mind a közlekedés, mind az ipari struktúra és a munkalehetőségek szempontjából is sokkal jobban kötődünk Nyitrához, mint Nagyszombathoz. Nyitra mellett szól az az érv is, hogy a Nyitrai kerületben a központtal, a nyitrai járással leszünk határosak, a Nagyszombati kerületben pedig szélső járás lennénk. Több város sikertelenül igényelte a járási címet. Vágsellyének mivel sikerült elérnie, hogy a kormány meghallgatta kérését? Operatív módon reagáltunk a kialakult helyzetre, az álláspontunkat előterjesztettük a felsőbb szerveknek, egészen a parlamentig, és ezenkívül a Duslo részvénytársasággal is egyeztetéseket folytattunk, mert nem mindegy, hogy egy ilyen nagy vállalat melyik járáshoz és melyik kerülethez fog tartozni. Hatalmas ipari komplexumról van szó, és tudjuk, hogy az adózás és más egyéb miatt is, minél erősebb egy vállalat a városban, annál erősebb a város. Ez pedig a lakosság számára is csak jó. A közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezetet a kormány március hatodikán átadta a paralment elnökének, hogy annak megvitatását vegye fel a legközelebbi ülés napirendjére. GAÁL LÁSZLÓ A kormány eredeti tervezete, amelyben még csak a nyolc kerület volt “biztos”, a járásokról még vita folyt.
