A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-19 / 2. szám
18 a hét Vers- és prózamondóverseny újra Rimaszombatban A Tompa Mihály nevét viselő rendezvény sorsa kétséges volt. Pár hete még senki sem tudta, megren dezik-e egyáltalán, végül is eldőlt: lesz verseny. Ez a jó hír főleg a résztvevőknek köszönhető, akik arra a kérdésre, hogy hajlandók-e akkor is elmenni Rimaszombatba, ha a rendezőség nem tud sem útiköltséget, sem étkezést biztosítani - igennel válaszoltak. A részletekről Dr. Kamenár Évát, a Szlovákiai Magyar Színjátszók Társaságának a titkárát kérdeztem.- Idén negyvenharmadik alkalommal mérhetik össze tudásukat és tehetségüket az ország legjobbjai. Mikor is pontosan?- Április 26-27-ón, pénteken és szombaton.- Tehát most csak két napig tart a rendezvény a megszokott négy nap helyett. Az okok bizonyára anyagi természetűek.- így van. Amikor tavaly ősszel meghirdettük a versenyt, reméltük, hogy megkapjuk a szükséges anyagi támogatást is a Pro Slovakia Állami Kulturális Alaptól. Mindeddig nem kaptuk meg. Ettől eltekintve a járási szervezők (általában a Csemadok, egyes helyeken a regionális kulturális központok) megrendezték a járási versenyeket, amelyek színvonalában semmivel sem maradtak el az eddigiek mögött. Valamivel nehezebb volt a helyzet a kerületi fordulókon, Pozsonyban, Érsekújvárott, Losoncon és Szepsiben. Ezeknek a rendezvényeknek eddig sem volt igazából gazdájuk, most meg aztán főleg nincs. Ott történt, hogy oda kellett állni az emberek elé, és el kellett mondani nekik, hogy miért nem tudjuk fedezni az útikötségeket, miért nem tudunk étkezést biztosítani. És fel kellett tenni a nagy kérdést, hogy ilyen feltételek mellett kívánnak-e részt venni az országos versenyen. Magyarán: akkor is eljönnek-e Rimaszombatba, ha az összes költség a saját zsebüket terheli majd. A versenyzők kilencven százaléka igent mondott. Százharminc versenyzőről van szó, akik a kerületi fordulótól az országos megmérettetésig jutottak el. A rimaszombati pedagógusok is rendkívül nagy segítségünkre voltak. Mindenáron ragaszkodnak a városukban már hagyományokkal rendelkező rendezvényhez, és biztosítottak arról, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy legalább a minimális pénzösszeget előteremtsék. Ami már biztos, hogy mindenkinek lesz szállása, és ha nagyon okosan gazdálkodunk, talán még az étkeztetésre is marad valami.- Tehát sikerrel járt a "gyűjtés”...- Most ott tartunk, hogy rendelkezésre áll annyi pénz, amenynyiből - ha két napba sűrítve is, kísérőprogramok nélkül - meg tudjuk rendezni a versenyt.- Gondolom, ahol csak lehet, meg kell húzni a nadrágszíjat.- Kénytelenek vagyunk. Szerencse, hogy gondjainkat megértik a vendégművészek és a zsűritagok. Vállalták, hogy minden honorárium nélkül fellépnek, illetve zsűriznek Rimaszombatban.- Mondanál valamit a rendezvény programjáról?- Pénteken tartjuk az elődöntőket. Három helyszínen egyidőben. Szombaton délelőtt 10-kor kezdődik a gálaműsor. Nyilvános pontozás után következik majd az eredményhirdetés. A versenyzők csak ekkor értesülnek arról, hogy ki jutott a pénteki produkciója alapján a döntőbe. Ami a műsort illeti: budapesti vendégművészek szórakoztatják a legkisebbeket, BŐRÖND ÖDÖN ÉS KOFFER GABI bohócok. Felajánlotta a közreműködését a kiváló hazai KOR-ZÁR együttes Júdásai nem lehetnénk című műsorával. Halotti beszéd című önálló műsorával fellép Bárdos Ágnes is. Pénteken este pedig nem marad el a fesztivál-klub. Szeretnénk persze megjelentetni a fesztivál népszerű újságját, a Rikkancsot is.- Úgy hallottam, nagyon jókor sietett segítségetekre a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete.- Nagyon jókor, és nagyon jó dolgokkal. Felajánlották, hogy a Magyarországról érkező vendégművészek és zsűritagok részvételét lehetővé teszik anyagi hozzájárulásukkal, azonkívül a hivatalos meghívók elkészítését is vállalják.- Kik lesznek a zsűri tagjai?- Neveket nem szeretnék mondani. Szerintem ezt nem fontos előre közölni. Annyit azonban elmondanék, hogy nem tudunk olyan nagy létszámú bírálóbizottságot összeállítani, mint az elmúlt években. Kilenctagú lesz a zsűri, és azokat az embereket is szeretném ott látni, akik a járási és kerületi fordulókat becsülettel és nagy szakértelemmel végigkísérték.- Van-e remény arra, hogy ez a rendezvény még visszatér a régi kerékvágásba? Hogy rangjához méltóan négy teljes napig tart majd, mint eddig?- Van. De ehhez az kell, hogy a jelenlegi helyzet ismeretében minden jövőre tervezett országos verseny előkészítését már most elkezdjük. Most azonnal tisztázni kell a játékszabályokat, be kell biztosítani az anyagi hátteret, meg kell keresni a támogatókat. Nem mentegetőzésképpen mondom, de a Csemadok kaotikus helyzete vezetett ahhoz a bizonytalansághoz, amivel most szembe kellett néznünk. Az emberek munkahelye, további sorsa forgott kockán, és egy kicsit megtorpantunk. De ha minden kötél szakadt volna, akkor sem felejtettük volna el a vers- és prózamondó versenyt. A legroszszabb esetben is itt volt a lehetőség, hogy visszacsatoljuk a Jókai Napok, illetve a Duna Menti Tavasz keretébe. Máshogy döntöttünk, és remélem, a jobbik utat választottuk. Egy ilyen rendezvénynek ünnepnek kell lennie. Az anyanyelv, a SZÉP SZÓ ünnepének. Eddig egyszerűbb volt. Most derül ki igazán, hogy ez mennyire van így. Mennyire kell nekünk ez az ÜNNEP. KLEIN MELINDA
