A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-03 / 9. szám
HÍRMONDÓ HÉT ELFOGADHATÓ PROGRAMUNK VAN... (Beszélgetés Vincze Gáborral, az Együttélés galántai járási titkárával) Január végén a zoboraljai Kálaz községben gyűltek össze — munkaértekezlet címén — az Együttélés járási titkárai. Az értekezletet Dolník Erzsébet országos titkár vezette, és Ladányi Lajos, a házigazda vállalta a technikai feladatokat. A titkári értekezlet célja — mint megtudtuk — a választások utáni időszak értékelése volt. Ám a tapasztalatok és tanulságok mérlegelése mellett, az elkövetkezendő időszak céljait, az évzáró közgyűlések és járási konferenciák előkészületeit boncolgatták. Természetesen az Együttélés Országos Közgyűlésének megszervezéséről és zavartalan menetéről is szó esett... A résztvevő titkárok közül — a tanácskozás szünetében — Vincze Gábort, az Együttélés galántai járási titkárát fogtuk vallatóra. — Bevezetőül el szeretném mondani, hogy megalakulása óta tagja vagyok az Együttélésnek, és jelenleg mint fizetett állású titkár töltöm be a feladatomat. Járásunknak harminc alapszervezete van, és elmondhatom, hogy ezek a szervezetek működőképesek, ami nyilván annak köszönhető, hogy állandó kapcsolatot tartunk, és a rendszeresen ülésező járási intéző bizottság figyelemmel kíséri a szervezeti életet. Természetesen odafigyelünk a politikai mozgásokra, történésekre. Most zajlanak az V. Országos Kongresszus előtti értékelő, tisztújító taggyűlések. Februárban szeretnénk megtartani Galántán a járási konferenciánkat, amelyen részt vesznek a helyi szervezetek elnökei és a taggyűléseken jelölt képviselők — mondta Vincze Gábor. — Az előzetes hírekből és szavaidból is KINCSÜNK AZ ANYANYELV Néhány szó az idegen személynevekről és más idegen szavakról Ez alkalommal egy idegen személynév és néhány idegen szó helyes kiejtésével, illetve formájával szeretnék foglalkozni. Ehhez egyebek közt az adta az ösztönzést, hogy néha igazán könnyen elkerülhető hibáknak vagyunk fültanúi. Nemrégiben egyszer egy rádióelőadásban emlegették a már elhunyt nagy olasz énekest; családi nevét helyesen mondták: dzsilji (tudjuk, hogy ez leírva: Gigli), ámde a művész keresztneve sajnos hibásan hangzott el, mégpedig így: Benzsamino. A nagy tenorista olasz volt, és azt a nevet, melyet a Bibliából ismerünk, és magyar formája Benjámin, az olasz nyelv Beniamino-nak írja, és bénjáminónak kell kiejteni. Ugyanezt a nevet angolul, franciául, hollandul, németül, spanyolul egyformán írják: Benjamin formában, de az angol ejtése: bendzsemin, a francia: benzsámen, a holland: benjamin, a német: benjamín, a spanyol ejtés pedig: benhamin. Természetesen nem tudhatunk minden nyelven, és a tulajdonnevek helyes ejtése általában sok gondot okozhat. Ezért kellene minden szerkesztőségben kéznél lennie az Idegen nevek kiejtési szótára című kézikönyvnek, amely eloszlathatja bizonytalanságainkat, és megóvhat a kiejtési hibáktól. azt érzékelem, hogy a Galántai járásban erős hagyományai vannak az Együttélésnek. Ez az erős mozgalmi élet nincs hatással, nem gyöngíti mondjuk a Csemadok munkáját? — Véleményem szerint valóban erős bázissal rendelkezik az Együttélés a Galántai járásban, ami az országos és helyhatósági választásokon elért eredményekből is levonható. Mint politikai erő talán a legjobban szerepeltünk a járásban. Viszont, hogy a Csemadok vagy más politikai pártok rovására menne ez a munka, nem mondanám. A választások idején elég jól szót értettünk egymással járási és helyi szinten is. Tagságunk között sok a Csemadok-tisztségviselő, jómagam is tagja vagyok a Csemadok Galántai Területi Választmányának, régebben a Csemadok elnöke voltam Vágkirályfán. A Csemadokkal mindig meg tudjuk találni azt a közös célt és akaratot, ami összetart bennünket. Hiszen arról van szó, hogy magunkért, magyarságunkért, nyelvünkért és kultúránkért politizálunk, dolgozunk és fáradozunk... — A titkárok tanácskozásának mi a fő célja? — Az értekezletre az ország minden járásából összesereglettünk. Az elsődleges cél az értékelő taggyűlések felvázolása, és a járási konferenciák előkészületeiről is értesültünk. Természetesen az V. Országos Kongresszus előkészítésével is foglalkozunk. — Ezek szerint a munka dandárjának a befejező szakaszában tartotok. Mennyire elégedettek az emberek az Együttélés politikai állásfoglalásával és képviselőinek politizálásával? — Úgy gondolom, a választások jó Valamikor 1994 februárjában hallottam ugyancsak a rádióban egy templom latin megnevezését így: Regina koeti. Nem akarom megbántani azt, aki így mondta; nem az ő hibája, hogy nem tanulhatott latinul. Illetve, hogy csak annyit tanulhatott meg a latin szavak helyes kiejtéséről, hogy a latin c betűt akkor olvassuk c-nek, ha utána elöl képzett (palatális vagy magashangú) magánhangzó, tehát a latinban -e- vagy következik, s a latin c-t akkor ejtjük k-nak, ha utána hátul képzett (veláris vagy mélyhangú) magánhangzó, vagyis -a-, -o-, -u- következik. Csakhogy ez a némileg leegyszerűsített szabály nem veszi figyelembe, hogy a latinban van -ae—vei, illetve -oe--val jelölt magánhangzó is, s hogy az írott -ae-t é-nek, az oe-t pedig ó-nek ejtjük, tehát ezek a kettősbetűk elöl képzett magánhangzókat jelölnek, az előttük álló c-t ezért c-nek kell olvasnunk. Azon itt most fölösleges volna vitatkoznunk, hogy helyes-e a mi mai elképzelésünk a valóságos latin kiejtésről, hiszen nincsenek hangfelvételeink arról, hogyan beszélt Cicero, s hogy a nagy római hadvezér és történetíró, Caesar nevét valóban cézárnak ejtették-e. A mi mai latin kiejtésünket évszázadok szentesítették, s ezen nem változtathatunk. Ami tehát így van írva: coeli vagy caeli, azt có//-nek, illetve céli-nek kell olvasnunk, tehát a szóban forgó templom neve Regina coli, ha -ae-vel van írva, akkor céli, a m jelent: a Mennyország királynője. Közhasználatú idegen szavainkat, amilyen a föderáció, föderatív, ökológia, ökonómia, ökomegmérettetés volt, kiderült, hogy az emberek, a választók miként viszonyulnak az Együttéléshez és politikusainkhoz, nemzetgyűlési képviselőinkhez. El kell mondani egy tapasztalatot a helyhatósági választásokkal kapcsolatban — egyesek csalódtak, mivel az Együttélés színeiben nem kerültek be a helyi közigazgatásba, polgármesteri tisztségbe. Viszont az a véleményem: nem szabad, hogy egy kis kudarc vagy apró sikertelenség elidegenítse az embereket attól az elfogadható és jó programtól, amelyet az Együttélés tűzött ki maga elé. MOTESIKY ÁRPÁD nómus stb., sajnos, igen gyakran mondják, sőt írják helytelenül, vagyis ilyen formában: föderáció, föderatív, ekológia, ekonómia, ekonómus. Az említett szavak részben latin, részben görög—latin eredetűek, és mivel a szláv nyelvekben nincsen ő hang, szlovákul a felsorolt szavaknak a megfelelői e-vel hangzanak: federácia, ekológia, ekonómia stb. Nyilvánvaló, hogy a szlovákiai magyar nyelvhasználatban az említett idegen szavaknak a megváltozott formája — vagyis az, hogy bennük az ö hangot e hang helyettesíti, szlovák hatásra jött létre. Természetesen van még sok más idegen nyelv, amely nem ismeri az ö hangot, s ezért az említett idegen szavakat e-vel mondja és írja, például az angol vagy az olasz nyelv. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a francia nyelv, amelyben van ő hang, az említett idegen szavakban mégsem ő hangot használ, hanem é-t, tehát: federation, économie, économe stb. A magyar környezethez közel álló nyelvek közül a német nyelv az, amely a szóban forgó idegen szavaknak a magyarral megegyezően az ö hangzós formáját használja: Föderation, Ökonomie, Ökonom stb. Ámde bármint ejtik és írják ezeket a görög—latin eredetű idegen szavakat a szláv nyelvek, a francia vagy az angol, az olasz nyelv, a magyarban a federáció, ekonómia, ekológia stb. rolmáksft egyéRelmű^n hereien-r nek kell minősítenünk. MAYER JUDIT 9
