A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-01-27 / 4. szám
nétFIGYELŐ Ünnepi mérLEG Jubilált a HAJÓS Néptáncegyüttes Decemberben ünnepelte megalakulásának,tizenötödik évfordulóját a komáromi HAJÓS Néptáncegyüttes. Jubilált és — végre zsúfolásig megtelt hazai nézőtér előtt — megmérettetett. A perceken át zúgó tapsvihar önmagáért, illetve a lelkes és tehetséges együttesért "beszélt". Ez alkalommal KESZEGH ISTVÁNnal, a negyventagú alkotógárda vezetőjével készítettünk el egy ünnepi mérLEG-LEGet: — A legnagyobb nehézség a kezdet kezdetén? — Az együttes létrehozásának akadályozóiról, nehézségeiről inkább Katona István és Ágnes, a HAJÓS alapítói tudnának szólni. Szavaikkal élve: "... A múlt »rendszer« nemzetiségi kirakatpolitikát csinált belőled—belőlem—belőlünk — és mi táncoltunk tovább —, és mi sokszor féltünk... Egyenes tartással, kemény tekintettel hirdetjük a mi népünk kultúráját..." Én 1984-ben érkeztem Komáromba, amikor új tánckarral kezdtem dolgozni a HAJÓSban. Ez már önmagában is nehéz feladatnak bizonyult, ráadásul én azelőtt az ún. Mojszejev-stílust tanultam, ezért mielőtt elvállaltam a csapat vezetését, autodidakta módon kellett elsajátítanom néhány táncrend anyagát. Szerencsére, az Ifjú Szívekbe távozott Katona Pista és Morávek Robi segítette a munkámat, így sikerült túltenni magunkat a kezdeti nehézségeken. — Az együttes legkitartóbb erkölcsi-anyagi támogatója? — Egyetlen támogatónk a Városi Művelődési Központ (Varga Anna egyszemélyben a VMK és a HAJÓS igazgatója is), illetve a városi önkormányzat. Kivételesen anyagi támogatást nyújtott az Illyés Alapítvány is — kosztümök varratására. Egyébként hiába fordultunk szponzorjelöltekhez, senki más egy fillért sem adott nekünk. Például a jubileumi fogadásunkra is az együttes tagjaitól gyűjtöttük össze a szükséges összeget... — A legemlékezetesebb fellépésetek — a siker, kudarc vagy egyéb miatt? — Ne tűnjék szerénytelenségnek, de számos sikert tudhatunk magunkénak mind szakmai szempontból, mind a közönség részéről. Emlékezetesek a hazai Országos Néptáncversenyek, ahonnan négyszer nagydíjjal, egyszer pedig ezüst fokozattal, azaz második díjjal tértünk haza. 1992-ben a HAJÓS kapta meg a Szekszárdi Néptáncfesztivál különdíját, ami szintén feledhetetlen emlék. Baráti kapcsolatainknak köszönhetően külföldön is többször bemutatkozhattunk, és sajnos (?) a külföldi közönség a hazainál nagyobb érdeklődést mutat(ott) a produkcióink iránt. Rendszeresen turnézunk a németországi Würzburg környékén, ahol mindig telt házas műsoraink vannak. Köszönhető ez az ügyes közönségszervezésnek és remélhetőleg az általunk nyújtott teljesítménynek is. Nehéz rangsorolni az egyes fellépéseinket, de talán legnagyobb megmérettetésünknek számítanak a freiburgi folklórfesztiválok, ahol nyaranta három-három napon át nemcsak a csoportok műsorait, hanem népviselet-bemutatót is láthatnak az érdeklődők. Egy parkban felállított nyolc színpadon egymást váltják az együttesek. Eddig két alkalommal Keszegh István, az együttes vezetője Az Árgyélus zenekar ^ A Hajós Néptáncegyüttes fellépés közben T volt szerencsénk részt venni ezen a rendezvényen, de már megkaptuk a júniusra szóló meghívót is, és természetesen ismét szeretnénk kiutazni... A fellépések sorában kudarcnak tartom a tavalyi tatabányai Homo Ludens Fesztiválon való szereplésünket, vagyis inkább a közönségszervezést, hiszen öt-tíz néző előtt léptünk fel, akárcsak más együttesek. Negatív élményünket tetézte egy fiú halála a színpadhoz közeli medencében, mivel a strandon is fel kellett lépnünk. Elképzelheted, hogy e tragikus eset után milyen érzések kavarogtak bennünk! Visszatérve még a pozitív élményekhez, azokat nemcsak a sikeres fellépések jelentették, hanem például kedves német vendéglátóink fogadtatása, továbbá a hangulatos Würzburgban tett séták, a Prágához hasonló város felfedezése is. — A legkedvesebb műsorod az eddigi repertoárból? 2
