A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-01-13 / 2. szám
Összeszurkált Nevezhetném hóbortnak, mániának, öncsonkításnak vagy akár indián mesék újkori vadvirágzásának. A szépséghez éppúgy köze lehet, mint az ízléstelenséghez. És hát mint minden igazán bolondos, könnyed engedmény a közerkölcs alakulásában, ez is nyugatról "terpeszkedik be" mindennapjainkba. Nyugaton még folyóirata is van TATTOO címmel, és ezt a nevet kapják a keresztségben a tetoválószalonok is. Hodúr Zoltán komáromi főtetováló szerint nem unatkoznak, sőt meg is lehet belőle élni. — Hol és mit kell hozzá megtanulni? — Előképzésként hat évig rajzolni tanultam Szilva Józsefnél. Mintegy három évvel ezelőtt jártam először egy budapesti tetoválószalonban, ahol nagyon megtetszett a munka. — Akkor miért csak tavaly augusztustól nyitott szalont? Nem kapott sehol fogorvosi széket? — Nem csupán emiatt. A tetoválás gyakorlásának nemcsak a megfelelő szék a feltétele, hanem elsősorban a higiéniai szabályok betartásának biztosítása. Hiába volt meg a virágporból készült festékekre az európai szabvány, önkéntesek hazai körülmények között újra kellett őket vizsgáltatni. Aztán egy egészségügyi tanfolyamot el kell végezni, biztosítani kell a megfelelően világos, jól szellőztethető helyiséget — mosható falakkal, lokális világítással... — Hogy könnyebb legyen az élesztés, ha a delikvens elájul? — Nem éppen azért, Igaz, egyszer megesett, hogy a vendég elvesztette az eszméletét, de az nem a fájdalom miatt történt, hanem mert érzékeny volt az időjárás-változásra. Pár perc alatt a szokott módszerekkel sikerült őt feléleszteni. — Fogorvosi székben kiabálni is szoktak... — Ebben nem, mert nincs miért, hiszen az eljárás nem fájdalmas. A műveletet a legkorszerűbb gépekkel végzem. Ezek a masinák másodpercenként 120 szúrást visznek be a bőr hámrétege alá, melyet csak a legszükségesebb mértékben sértenek meg. Gazdag kínálatot nyújtanak az ábrák, figurák, jelek kiválasztásához a katalógusok és a szakirodalom, sőt, különféle kombinációkat is el lehet készíteni oly módon, hogy számítógépes eljárással a kívánt nagyságra tudom őket átrajzolni. Ha valakinek egyéni elvárásai vannak, megfelelő rajztudással azt is meg lehet tervezni, így elkerülhető az uniformizálás. Bár egyelőre nálunk ez a divat még gyerekcipőben jár, és így a kínálat fölülmúlja a keresletet rajzokban, nonfiguratív alakzatokban, jelekben és figurális rajzolatokban. Kesztyűben dolgozom, a tűket rendszeresen sterilizálom és a helyiség is makulátlan. — Mennyire drága ez a mazochista élvezet? — Elismerem, hogy nem olcsó mulatság. Egy egyszerűbb alapfigura ezer korona körül mozog. Persze az ár függ a rajz nagyságától és bonyolultságától. Ezt a viszonylag magas árat viszont a költségek indokolják. Budapesten tanultam a szakmát Horvát Attilánál, ahol a féléves kurzus kedvezményesen is 15 000 forintba került a szokásos 60 ezer helyett. A helyiséget édesapám anyagi segítségével bériem, és hát meg kellett venni a gépeket, vezetőket és tűket, amelyek Amerikából és Hollandiából származnak. Nekem szerencsém volt, mert mesterem édesapja elektroműszerész, és összegyűjtve az összes fellelhető géptípust, egy optimális berendezést hozott létre, amelyhez 30 ezer forintért hozzájuthattam, ráadásul ezek a gépek erősebbek és súlyra sokkal könnyebbek nyugati testvéreiknél. Mivel azonban a tűk kopnak, gyakran kell őket cserélni. — Kik tetováltatnak és miért? — Jól szituált emberek járnak hozzám, mérnökök, orvosok, vállalkozók, akik ezt megengedhetik maguknak. Az ok lehet feltűnni vágyás, esetleg annak igénye, hogy valakit könnyebben megjegyezzenek, de lehet az egy csoportba tartozás jele is, hiszen zenekarok is tetováltatják magukat. Nemrég volt egy 40 körüli hölgyvendégem, aki a popsijára tetováltatott... — Ilyenkor nem remeg a keze az izgalomtól? — Nem, mert a munka erős koncentrációt igényel, és nincs mód másra figyelni. — Mennyire párosul a tetoválás a babonával? — Gyakran kérnek tőlünk állatövi jegyeket, csillagképeket és gyakoriak a vallásos képek is. Persze az alapgiccs nálunk is megjelenik, de az is előfordult már, hogy sikerült a vendéget egy ízlésesebb figurára rábeszélnem. Nekem ugyanis esztétikai szempontból nem egészen mindegy, mit tetoválok valakire. — És etikai szempontból? Van olyan jel, amit megtagad? — Ilyen még nem volt. De előfordulhat, hiszen vannak jelek, amelyek tiltott eszmét képviselnek, például a horogkereszt. — Milyen bőrre a legjobb tetoválni? — A fehér bőrön mutat a legjobban. Vannak viszont olyanok, akik allergiásak, és miután erről meggyőződtem, arra a bőrre nem lehet tetoválni. BEKE ISTVÁN
