A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-01-13 / 2. szám
Múltidéző A Magyar Királyság születése Mikor Istvánt 1001. január 1-jén királlyá koronázták, ez az esemény az addigi magyarországi fejlődés elismerését jelentette, hisz a magyar király bekerült az európai keresztény uralkodók közé, a Magyar Királyság pedig, független államként az európai keresztény állomok sorába. István választott fejedelemként 997 óta állt az ország élén. Még ekkor meg kellett küzdenie unokatestvérével, Koppánnyal. Koppány legyőzése után a legfontosabb feladatot a keresztény királyság megalapítása jelentette. István fő célja az önálló egyházszervezet kialakítása és a koronázás volt, hiszen abban a korban a korona a keresztény királyság jelképe. Célja megvalósítását több dolog is megkönnyítette. Kedvező volt a nemzetközi helyzet, hiszen II. Szilveszter pápa és III. Ottó német-római császár között barátságos volt a viszony, így a koronát a pápától lehetett kérni. A német befolyás érvényesülésétől sem kellett tartania, hiszen a korábbi Árpád-házi külpolitika (Taksony, Géza) már hangsúlyozta a császártól való függetlenséget. A helyzetet könnyítette az is, hogy a megbékélés lehetősége Bizánccal is megvolt, ha tehát a pápa (akár német nyomásra) megtagadja a koronát, azt megkaphatta volna Bizánctól is. István tehát felismerte azt a pillanatot, mikor lehetővé vált a független magyar állam megteremtése. A koronázás után azonban még minA Képes krónika 40. oldala: István elfogja a pogány Gyula vezért (HUJ DÍ8 $tVpl)ó JJÜÍhliil WPCM. fi tutim íoiötta^ öínmir e^öűpr 6imofiíh ítdutnifimtijellum ötíT fOtttmammnťliT fiúim tioinmcöyinmii ^ttur } teptpiű tontiő ultm frtim tvg- 111 flittfiwníla poffittoatöit no iratp tufi <fr. te pimmio ccptt sniU ouic c nro:c i tmoty fUtts fttur. Ot mljtmcjyiruutt ttvHítmfifc mitcmtíco faiť.iptmfcptífic autóin tus iicc oofitm % nnmctfíitf uec »llnnftumta buti na nuityucufovnťnerfií uo iv^tuttti cuto láttam ctf o piikMiniTmui oiotundjie^ tnuijjanc aoiutuirtDiflOi áuté rojiutm tUuO CrAxiwfluoö imjjatut* pl« uroú flumjSitiquo£ auáfr aimmt conimmr.^ Mívűm re u inti optimum j§# 'ctím beüti fii Peer fiúimat bcaujgi v "■ pedig csak elméletben volt István egész Magyarország királya. Hisz az apjától örökölt területekhez csak Koppány területeit csatolhatta, s ez nagyjából a Dunántúl feletti uralmat jelentette. Márpedig az új hatalom szervezeteinek a kiépítése csak az általa uralt területeken volt lehetséges, ezért ezeket az országszervező központosító harcokat meg kellett vívnia. Elsősorban két „uruszág“ urait kellett meghódoltatnia: az erdélyi Gyulát és a marosvári Ajtonyt. Gyula és Ajtony nem fogtak össze egymással, nem léptek föl fegyveresen István ellen, de önálló politikát folytattak, amit az új király nem engedhetett. Anonymus krónikája szerint István „híres és nyereséges háborút visselt Gyula nevezetű anyai nagybátyja ellen. A király elfogta Gyulát és egész életén át börtönben tartotta.“ Más forrásból tudjuk, hogy Gyula megszökött és Lengyelországba menekült. A marosvári Ajtonyról eléggé alapos leírást ad Szent Gellért legendája. „Marosvárt egy Ajtony nevű nagyon hatalmas fejedelem volt, aki Vidin városában görög szertartás szerint keresztelkedett meg. Az említett Marosvárott Keresztelő Szent János tiszteletére monostort épített, és abba apátot helyezett görög szerzetesekkel... ennek az embernek szolgált a Körös folyótól az erdélyi részekig és Vidinig, s Szörényig terjedő föld, melyet egészen hatalma alá vont, fegyvereseinek sokaságával túltett a királyon és semmibe se vette őt.“ Ajtonyt bízvást nevezhetjük egy „uruszág“ uralkodójának, akár fejedelemnek is, hiszen volt állandó székhelye (Marosvár), ahol kőegyházat épített, erős sereg vigyázta hatalmát, önállóan tárgyalt külföldi uralkodókkal, például a bolgár cárral. Nagy vagyonáról, fényes udvartartásáról is szólnak adatok. István unokatestvérét, Csanádot küldte a marosvári nagyúr ellen. „Összegyűjtötték a sereget, és valamennyien harcba indultak, s mikor a Tiszán átkeltek, megütköztek Ajtonnyal és seregével. Ajtonyt Csanád serege a csata színhelyén megölte. A fejét levágták és elküldték a királynak.“ Ajtony legyőzésével, s területének István királyságához való csatolásával befejeződtek a központosító harcok. Kialakult a középkori Magyar Királyság területe. István országát külpolitikailag is biztosítani akarta. A kezdeti német jószomszédi viszony megromlása után visszaverte a német támadást, a betörő lengyeleket hosszú harcokban sikerült kiszorítani a Kárpát-medencéből. Dinasztikus kapcsolatokkal is igyekezett a szomszédokkal a békét biztosítani. Húga a velencei dózse felesége lett, fiának, Imrének pedig bizánci hercegnőt szerzett feleségül. Végül 1019-ben a jeruzsálemi zarándokút megnyitásával bekapcsolta Magyarországot az európai vérkeringésbe. Kovács László Kérdés: Ki volt István király sógora?
