A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)

1995-04-14 / 15. szám

Beindult a klubélet Nemrégiben beszámoltunk a Csemadok Lévai Alapszervezetének évzárójáról, ahol felvetődött a klubélet igénye. Lám, az évzárón elhangzottak foganatra találtak, mert március elejére — a Juhász Gyula Irodalmi és Kulturális Napok keretében — meghívót kaptunk a Magyar Klub műsorára, melynek egyik pontja A Hét-ankét volt. Közvetlenül a lapunkról szóló beszélgetés előtt "Irodalom — vers felső fokon" címmel az Ujváry László által vezetett Irodalmi Színpad műsorát láthattuk, amelyet követően bizony nem volt könnyű lapunk gondjairól szólni az olvasók előtt. Minden lap — így A Hété is — elsődleges gondja az olvasótábor bővítése. Valamikor Léván hét-nyolcszáz előfizetője volt lapunknak, ma ez a szám bizony megcsappant, és a lapárusok által eladott példányokat is beszámítva alig kétszáz körül mozog a lapunkat előfizetők, illetve vásárlók száma... A hozzászólók közül Ágh Zoltán említette, hogy figyelemmel kísérte a Hontvarsányról szóló írásunkat, amelyben sajnálatos módon a két templom — a katolikus és a református templom — fogalma összecserélődött. De örült, hogy a lapban megtörtént a helyreigazítás. Egyébként Ágh úr a lap állandó olvasója és előfizetője a megjelenésétől kezdve. Mivel olvasónk érdekes helytörténeti esemé­nyeket említett — mint például a magyar iskola megszűnése körüli huzavona —, megígértük, hogy ellátogatunk majd Hontvarsányba, mert az az "engedetlenség", amit az iskolájuk megszüntetése ellen kifejtettek a hontvarsányi Ágh Zoltán szülők és gyerekek, napjainkban is figyelemre méltó és tanulságos lehet. Pomothy László, a klub munkájának irányítója arról szólt, hogy egykoron igen színes volt a lap Fórum irodalmi mellékletének anyaga, amely a honi kultúra, iskolaügy és irodalom állapotát boncolgatta és tárta fel az olvasók előtt. Talán ma is aktuális lenne a hazai irodalommal többet foglalkozni, nagyobb figyel­met szentelni neki. Ürge László olvasónk lapunk anyagi helyzete iránt érdeklődött, aztán a beszélgetés hivatalos része után többet is megtudtunk olvasónkról; elmondta, hogy nagyon szereti a könyveket és az "Őfelsége a könyv" címmel írt egy hosszabb tanulmányt is. De emellett érdekli az ufológia, amelyről összegyűlt már egy kötetre való írása. Kéziratos könyveinek anyagát egyelőre csak a járási lap, a Garamvölgye publikálta. Ürge László A beszélgetés nem kis részét a mohi atomerőműről szóló észrevételek tették ki, és az a vélemény alakult ki a hozzászólások alapján, hogy a honi magyar sajtó a múltban, de akár a jelenben is kevés figyelmet szentelt az erőmű kérdésének. A tájékoztatók általában egyoldalúak voltak, csak pozitív oldaláról igye­keztek megközelíteni a kérdést... Végezetül talán még annyit, hogy a lévai klubéletnek csak örülni tudunk. A klubban találkoznak az emberek, előadásokat szervez­nek, zenét hallgatnak, sakkoznak vagy kötet­lenül beszélgetnek. Pomothy László vezetésé­vel működnek, ám meg kell említenünk a vendéglátó Lányi Jolánt is, aki a tea mellé pirítóst is felszolgált. Remélhetőleg hamarosan a lévai fiatalokkal is találkozhatunk a klubban. (mote) Diáktollforgatók figyelem!!! A "PEGAZUS TÁRSASÁG" pályázatot hirdet a jubileumi V. PEGAZUS-TALÁL­KOZÓN való részvételre, amelyet főként a középiskolás korú toliforgatók számára szervez 1995. július 13—16. között Komáromban. Pályázni lehet a következő négy kate­góriában: 1. VERS (mind kötött formájú, mind szabad verseket lehet küldeni) 2. SZÉPPRÓZA, DRÁMA 3. TANULMÁNY, KRITIKA 4. MŰFORDÍTÁS (az eredeti szöveget mellékelni kell!) A beküldött munkák terjedelme legke­vesebb öt — kettes sorközzel gépelt — oldal legyen! A pályaműveket három (géppel írott!!!) példányban kell eljuttatni az alábbi címre: PEGAZUS-TALÁLKOZÓ, Polgár u. 10/32, 945 01 KOMÁRNO. (Bővebb információt a 0819/64-608-as telefonszámon nyúj­tunk.) Beküldési határidő: 1995. május 15. A további részletekről idejében értesít­jük a pályázókat. Pegazus Társaság" Ipoly-völgyi Kemencén 7995. február 22. és 26. között került sor a magyarországi Kemencén az Ipoly-völgyi Nép­főiskola II. évfolyamának nyitó rendezvényére. A két főszervező, Nagy Júlia, a Pest Megyei Közművelődési és Információs Központ mun­katársa, valamint Kemény Bertalan, a Falufej­lesztési Társaság elnöke máraz első hétvégére tartalmas programot állított össze. A népfőiskola résztvevői az Ipoly két oldalán fekvő 22 település önkormányzatának képvise­lői, pedagógusok, polgármesterek voltak, akik két év után ismét találkoztak, hogy múltat és jelent közösen megtárgyalva szűkebb közös­ségük gondjaira is megoldásokat keressenek. A nyitóelőadáson az ipolynyéki, ipolybalogi, Ipolysági, ipolyszakállosi, szálkái résztvevők legalább olyan érdeklődéssel hallgatták And­­rásfalvy Bertalan néprajzkutató, volt művelődési miniszter gondolatait a falusi közösségek tagoltságáról és a nemzetiségi kultúrák egy­másra hatásáról, mint a Börzsöny vidéki kisközségek jelenlévő képviselői. A továbbiak-Népfőiskola ban Csáky Károly és Mándli Gyula helytörté­nészek vázolták fel a ma már nem létező Hont vármegye kulturális és művelődéstörténeti vo­natkozásait, tovább élő hagyományait. A vitá­ban többen utaltak arra, hogy Hont öröksége — különösen a múlt században létrehozott szellemi értékek — a megye szétdarabolása, majd teljes megszüntetése után is mélyen benne élnek az Ipoly menti közösségek tudatában. Kemény Bertalan a szülőföldhöz való kötődés jelentőségét hangsúlyozva megfogalmazta a továbblépés lehetőségét is. Javasolta egy regionális honismereti gyűjtemény kiadását, mely tankönyvként is használható lenne minden magyar oktatási intézményben az Ipoly mentén. Ennek az ifjúság nevelésében lehetne felbe­csülhetetlen szerepe. A Falufejlesztési Társa­ság elnökeként támogatást is ígért a kiadvány megjelentetéséhez. Napirendre kerültek az oktatás problémái is. A szlovákiai gondok, elsősorban az alternatív iskolák problémája mellett a jelenlévők megis­merkedhettek a magyarországi oktatás helyze­tével is. Lendvay Tibor 9

Next

/
Thumbnails
Contents