A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-04-14 / 15. szám
HÉT FIGYELŐ KAZINCZY Kazinczy Ferenc (1759—1831) nyelvújítónk és nyelvápolónk sugallatai és üzenetei szinte szükségszerűen a mához, de mindenképp a nehéz malomkövek között őrlődő szlovákiai magyarsághoz szólnak. De vajon mennyire jut el a tudatunkig a helyzet súlyossága és az állapot, amikor anyanyelvűnket egy más nyelvvel, esetünkben a szlovákkal óhajtják pótolni? A nyelvcsonkitás, nyelvbénítás és a nyelvirtás hadjáratainak korát éljük, amelynek végleges állomása a teljes elnemzettelenités lenne. A tartalmas előadások közül, bizony mondom, a fenti gondolatokat Jakab István szavai ébresztették bennem a Kazinczy Napokon Kassán, a Márai Stúdió nagytermében, ahová összesereglettek a magyar nyelv tanárai, művelői és A szép magyar beszéd országos döntőjének résztvevői. Nehány gondolat Jakab tanár úr köszöntőjéből: "A szándékok nem változtak, a cél a »nyelvváltás« véghezvitele maradt. Negyvenötben még durván a szánkba tenyerelhettek, az anyanyelvűnkön való megszólalást pénzzel Dr. Jakab István köszöntötte a jelenlévőket Az emléktáblánál Érsek György szavalt ÜZENETE... büntethették. Később a demokrácia hangoztatása közben különféle rendeletekkel és törvényekkel tettek bilincset nyelvünkre. Minduntalan elővették a magyar tannyelvű iskolák jellegének a megváltoztatására kidolgozott hírhedt koncepciókat, miközben krokodilkönnyeket folyattak értünk és gyermekeinkért, akik majd »anyanyelvükön« nem fognak tudni érvényesülni. Minket minden rendszer fel akart emelni. Mindegyik azt akarta, akarja, hogy érvényesüljünk. Persze nyelvünk nélkül, idegen nyelven! A nyelvünkért a lelkünket akarták, akarják cserébe. Tudják jól — bárcsak magunk is tudatosítanánk már végre —, hogy aki nyelvet vált, lelket cserél. Napjainkban az állítólagos demokrácia nagyobb dicsőségére megszületett a nyelvtörvény a húszszázalékos küszöbbel. A magyar iskolákat az alternativ oktatás bevezetésének a koncepciója fenyegeti..." Igen, ott tartunk már, hogy nem érhet bennünket meglepetés, sőt az igazi meglepetés az lenne, ha beszüntetnék az ellenünk és nyelvünk elsorvasztá-Dr. Sándor Anna előadása szekéren halad a sovinizmus és a nemzeti eszme, kemény nacionalizmussal vegyítve. A nemzetiségek között pedig egyedül maradunk azzal a váddal megbélyegezve, hogy velünk nem lehet megegyezni, és csak a magyarok elégedetlenkednek, ugrálnak: Romániában, a Délvidéken, a Kárpátalján, Szlovákiában és szerte a nagyvilágban... Kazinczy tudta, hogyha őt börtönbe zárják, vagy más módon elhallgattatják, akkor is akadnak majd követői. Ma óvodáink, iskoláink és nemzeti kultúránk megbénítására törekednek. Pénzhiányra hivatkozva az óvodák, iskolák korlátozása az első állomás, amelynek folytatása a magyar pedagógusképzés csődbe juttatása. Bizony Kazinczy üzenete mélyen összefügg a fentiekkel, amelyekről szólni soha nem elég, mert a mindennapi élet azt mutatja, hogy ezt a nótát — bármily' egyhangúnak is tűnik — sosem fújjuk eleget... A Kazinczy Napokon egy szép, formás könyvecskét vehettek kezükbe a résztvevők, amely a "XXV. Kazinczy Napok* cimet kapta (a Madách—Posonium kiadványa); Dr. Máté László állította össze, és áttekintést nyújt a jubileumi, 1994-es Kazinczy Napokról. Az előadások közül a visszapillantás szempontjából igen fontos Pásztó András beszámolója, amely a "Huszonöt Kazinczy Napok" történetéről szól. A könyvecske még tartalmazza: Végh László, a Csemadok OV főtitkára köszöntőjét; Jakab István, Teleki Tibor - né, Sándor Anna, Csuka Gyula, Szabómihály Gizella és más jeles külföldi személyiségek előadásait. A Kazinczy-emléktábla avatásának krónikájáról is olvashatunk. A koszorúzásnál hangzottak el Koncsol László emlékezetes gondolatai: "Bizony, Isten küldte ót nekünk, Kazinczyt, ő sugallta neki a formulát, a kassaiak és mind, akik itt éltek magyarokként, legyenek meghallói a hű megtartói Igéjének, A koszorúzók egy csoportja sára irányuló hadjáratot. Bár váltották egymást a kormányok, de mindegyik tartogatott számunkra rejtélyeket és meglepetéseket, csupán az alkalmas pillanatra vártak, hogy azokat, mint jótéteményt tálalják fel nekünk. Sajnos, a demokrácia széles országútján — Keleten és Nyugaton egyaránt —, egy amelyre ezentúl ez a tábla is emlékeztetni fog mindnyájunkat." Az emléktáblánál és a Kazinczydomborműnél az idén is emlékeztünk, koszorúztunk. Érsek György szavalatát hallgatták az egybegyűltek, aki Baróti Szabó Dávid versét mondta MOTESIKY ÁRPÁD A szép magyar beszéd versenyéről A Kazinczy Napoknak hagyományosan legtöbb nézőt vonzó programja a kiejtési verseny, vagy ahogy hivatalosan nevezik: A szép magyar beszéd versenye. Ez érthető is, hiszen nyelvművelő rendezvényünk résztvevőinek zömét a versenyzők és a felkészítő-kísérő tanárok alkotják, alkották. Az idén azonban a verseny a Kazinczy Napok központi eseményévé vált, hiszen a szombatra tervezett kerekasztal-beszélgetésre a külföldi résztvevők távolmaradása miatt nem került sor, a rendezvény szakmai részét lényegében az első napon elhangzott három előadás képviselte. Az idei országos döntőbe öszszesen 26 diák jutott be: tizenketten az első (alapiskolások), tizenegyen a második (gimnáziumok és szakközépiskolák), hárman pedig a harmadik kategóriában versenyeztek. Ez utóbbi csoportban sajnos a keleti regionális döntő győztesei nem tudtak eljönni Kassára, ezért az országos döntőben ismét azok mérték össze tudásukat, akik egyszer már találkoztak a komáromi válogatón. Az első kategóriában a győzelmet az ipolysági Gódor Mária szerezte meg (felkészítő tanára Lendvai Tibor), második helyen végzett a komáromi nyolcosztályos gimnázium diákja, Héder Zoltán (felkészítő tanár Héder Ágnes), a harmadik helyezett és egyben közönségdíjas pedig a rozsnyói Tóth Gábor (felkészítő tanár Simon Zoltánné) lett. A győztesek a magyar oktatásügyi minisztériumtól magyarországi (zánkai) üdülést kaptak. A gimnazisták és szakközépiskolások mezőnyében az első helyezett Horváth Andrea (Nagymegyer, felkészítő tanár Pálos Márta) lett, a második helyen Huszár Melinda (Szene, felkészítő tanár Demcsák Edit), végzett, harmadik lett és egyben közönségdijat kapott Schmiedt Viktória (Kassa, felkészítő tanár Pásztó Ildikó). A harmadik kategóriában a versenyzők kis számára való tekintettel a zsűri csak egy díjat adott ki: a győztes a dunaszerdahelyi lányiskola tanulója, Kürtössy Laura lett (felkészítő tanár Nagy Cecília). A helyezetteknek az Anyanyelvi Konferencia kéthetes magyarországi üdülést, anyanyelvi táborban való részvételt ajánlott fel. Az idei verseny színvonala a zsűri értékelése szerint mindhárom kategóriában kiegyenlített volt, az első kategória versenyzői most kissé gyengébben szerepeltek, mint a korábbi években. Ennek oka talán abban keresendő, hogy mindkét kötelező szöveg (a II. és a III. kategória versenyzői ugyanazt a szöveget olvasták fel) nyelvművelő cikk volt. Az alapiskolások számára gondot okozott a szöveg stílusos megszólaltatása, a megfelelő hangütés megtalálása, de nehézségeik voltak a példák kiemelésével, a magyarázattól való elkülönítésük-2
