A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-04-07 / 14. szám
HÉT ♦ K Ö N Y V Gyönyör József: Terhes örökség Gyönyör József új könyve, mely a napokban jelent meg a Madách-Posonium kiadó gondozásában, "A magyarság lélekszámúnak és sorsának alakulása Csehszlovákiában" alcímet viseli, s ez az alcím tulajdonképpen össze is foglalja a meglehetősen terjedelmes könyv szétágazó, gazdag tartalmát. A néhány évvel ezelőtt kiadott Határok születtek című könyvének előszavában a szerző egy Csehszlovákiáról szóló trilógiát ígért az olvasónak, noha akkor talán még nem sejtette, hogy trilógiája a történelem egy lezárt fejezetét tárgyalja majd, hiszen a harmadik rész befejezéséig Csehszlovákia is megszűnik létezni. A mesterséges államalakulatoknak azonban — ezt az utóbbi évek történelmi tapasztalatai, pl. a Szovjetunió vagy Jugoszlávia felbomlása is valószínűsítik — alighanem ez a sorsuk. A Terhes örökség — a Közel a jog asztalához című Gyönyör-kötet után — a beígért trilógia harmadik, befejező részét képezi, s mindenekelőtt az egykori Csehszlovákia népességi viszonyairól nyújt kimondottan részletekbe menő képet, figyelembe véve közben az egyes csehszlovák alkotmányok nemzetiségi jogokat tartalmazó fejezeteit, melyek alapján egyebek között arról is meggyőzi az olvasót, hogy a jelenleg hatályos nyelvtörvény nem éri el a hetven évvel korábbinak a színvonalát. ' ■fait' t><4 u Cyonyór József ;; fy H" ÖRÖKSÉG A'' magva rvág ‘ I c le k s x á mán ák'";."'' , 'éš Šo'rsanälť’álákiiláša i""' Csehszlovák iában 'M-tiL ywŕtfr «• rÍTm yän-jj cx/MUjr*" JítÁiny. Aprólékosan foglalkozik a szerző továbbá az iskolák fejlődésével, a müncheni és a bécsi döntés következményeivel, az önálló szlovák állam időszakával, az ún. alternatív iskolák bevezetésére irányuló eddigi próbálkozásokkal, s állításai tulajdonképpen megcáfolhatatlanok, hiszen minden egyes megállapítását statisztikai adatok egész sorával támasztja alá. Márpedig a számok nem hazudnak, s egyáltalán nem véletlen, hogy a mindenkori történelemhamisítók következetesen mellőzik a csak megközelítőleg is hiteles statisztikai kimutatásokat. Gyönyör József könyvét viszont éppen a számok, az adatok, az utalások tömkelegé teszi könnyűnek éppen nem nevezhető olvasmánnyá... Ez a tény pedig önmagáért beszél, s lényegében magát a könyvet is minősíti: elvégre nem szépirodalmi, hanem tudományos, történelmi-jogtörténeti műről van szó. Mitológiai és bibliai jelenetek a művészetben A magyarországi Officina Nova Kiadó gondozásában jelent meg a GERT RICHTERGERHARD ULRICH német szerzőpáros "Mitológiai és bibliai jelenetek a művészetben" című képes lexikona, mely minden múzeum- és kiállításlátogató nélkülözhetetlen kézikönyve. Az ötszáz címszót és több, mint százhetven rajzot tartalmazó kötet elsősorban a művészet, illetve az európai kultúra forrásai iránt érdeklődő laikusokhoz szól — érthetően megfogalmazott, tömör információkat tartalmaz az antik mitológia és a keresztény kultúra köréből, az egyes művészeti témákról. Hiszen napjainkban is él a műélvezetre való igény, azonban a műveltségbeli hiányosságok sokszor jelentenek korlátokat. A múzeumlátogató gyakran áll tanácstalanul a régi és újabb mesterek alkotásainak pompája előtt, ugyanis az utóbbi évtizedekben a műveltségeszmény változásának éppen az antik mitológia, valamint a személyiségekben és eseményekben gazdag keresztény hitvilág esett áldozatul. A lexikon mintegy kulcsként szolgál a műalkotások megértéséhez. Tekintettel az érintett témakörök rendkívüli gazdagságára, a szerzők a szócikkekben rövid tartalmak leírására szorítkoztak, de a száraz információknál többet — egy olvasmányos kézikönyvet — nyújtanak át az olvasóknak. Bizonyítani próbálják, hogy az antikvitás és az óilletve újtestamentum világa nem elavult, unalmas, hanem újra és újra felfedezhető, a hajdani alakok, események mögött örök érvényű emberi jellemvonások és sorsok húzódnak meg. A kötetben található illusztrációk híres műalkotások nyomán készültek, és azt szemléltetik, hogy a különböző korok művészei miként jelenítették meg a legkülönbözőbb témákat. Néhol egyazon történet többféle változatával ismerkedhetünk meg. A mondanivalót színesítő bibliai idézeteket a Szent István Társulat kiadásában 1979-ben megjelent fordításból vették át. Névmutató és további olvasmányajánlat zárja a Honti Katalin és Ungváry Renáta által magyarra fordított, több mint háromszáz oldalas lexikont. E könyv segítségével ön is megismerkedhet a műalkotások "titkaival", szellemi táplálékhoz juthat, hiszen Dosztojevszkij szerint is "a művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és ivás"... (miskó) KIÁLLÍTÁS Szkukálek: "Nagyonxipank" "Nagyonxipank" — kérem, ez nem sajtóhiba, hanem SZKUKÁLEK LAJOS (alig harmincnyolc éves) komáromi képző- és életművész "T" Galéria-beli tárlatának beugratós csalija (fityisz e cím értelmét keresgélő okoskodóknak). És mi önként, sőt nagyon szívesen horogra akadunk, hogy azután földbe gyökerezett lábakon (akár órákig) álldogálva szemrevételezzük a játékos kedvű alkotó régebbi és újdonsült műveit. Eközben még azt is megbocsátjuk a műélvezetünket megszakító ünnepi aktus (hja, megnyitó!) szervezőinek, hogy pár percig idegen szavak özönével (Hizsnyai Zoli barátunk "európaiasított" ismertetőjével) traktálnak bennünket (szegény nyelvünk és fülünk!)... egyszer csak abbahagyják. (Titkon ebben reménykedik a kényszerűségből öltönybe bújt, időközben apró csemetéit önfeledten ajnározó, színlelésre képtelen szín- és formavarázslónk is...) Azután ismét ismerkedhetünk, barátkozhatunk a temérdek festményről gunyorosan ránk vigyorgó, fricskát mutató, pajkos, egyszerre nevetséges és ijesztő, azaz eredeti "szkukis" torzonborz figurákkal — önmagunkkal, embertársainkkal, az emberbőrbe bújtatott különös lényekkel. Egyre inkább hatalmába kerít a varázslat, s bár e színorgia minden zugából "figyelnek bennünket" (ez a kedvenc képem címe is), kissé ajkbiggyesztve mosolygunk tragikomikus létünkön — kérdőjelekkel teli utazásunkon. Hát kérem, itt bármi megtörténhet...! Akárcsak Bécsben, Wancooverben, Freiburgban, Budapesten (hogy csak néhányat említsek a művész tárlatainak helyszínei közül)... "E kompozíciókat korunk egyetemes életérzése hatja át, s teszi értelmezhetővé bárhol a világon..." MI-KÓ 18
