A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)

1995-01-13 / 2. szám

fogyatkozása. Művére igazán áll, hogy kevesebb több lett volna. De hírneve épp bőbeszédűségével hódít. Noha tehetségével is hódíthatna. De nem tud mértéket. Versei tarka áradásában he­lyet kap, ami csak közönségének tetszhet... A továbbiakban hozzáteszi: "Versei az utóbbi években egyszerű­södtek, lassan veszíteni kezdik sallang­jaikat. Magam is, aki fájdalommal írtam e sorokat, mert szigorúságomat a jó ügy érdekében ahhoz a lármához kellett mérnem, amely költőt, közvé­leményt egyaránt megzavar, ezen az úton biztatnám őt..." Mécs Lászlót halála előtt megláto­gatta Illyés s kezet nyújtottak egymás­nak. Mécs 1929-től 1945-ig, a háború befejezéséig Királyhelmec plébánosa volt. Ez idő alatt hihetetlenül színes és mozgalmas életet élt. Felsorolni is nehéz, mennyi faluban, városban, or­szágban fordult meg, hogy lelkes közönségének elmondja verseit. "A reverendában fellépő, megnyerő kül­sejű, kellemes orgánumú költőt a közönség elragadtatva ünnepelte, va­lósággal bálványozta" — emlékezett rá Sándor László. Az angyali arcú és tollú Dsida Jenő Mécs egyik kolozsvári estjéről többek között így ír: "Mikor Mécs László szép és férfias alakja megjelent a dobogón, szűnni nem akart a lelkesedés. A taps ilyen orkánját még soha nem hallotta eddig a gimnázium díszterme. Jöttek a versek egymás után. A zengő, mély orgánum, amely való­ságos orkesztert szólaltat meg és muzsikáltat egyszerre, meleggel és lélekkel töltötte meg a termet és a lelkeket. Csodát művelt az emberekkel, Könnyes szemeket lehetett látni min­denütt. Tiszta emberré és gyermekké változott mindenki, aki szégyellte gondjait, kishitűségét, és rengő lélekkel bánta élete minden eddigi rosszaságát. Az est után alig lehetett bírni a tömeggel. Ismét megkezdődött az ost­rom, autogramkérés, fényképaláírás." Szinte mindent megkapott, ami után sokan csak vágyakoztak: sikert, nép­szerűséget, elismerést, kitüntetéseket, s nem utolsósorban szeretetet, rajon­gást. Hogy ez mennyire volt költésze­tének kárára vagy hasznára — nehéz eldönteni. Sok költőtársában bizonyára elburjánzott az irigység, amikor ezért Mécset keményen és indulatosan bí­rálta. Úgy kell őt elfogadnunk és becsülnünk — hibáival együtt. Hiszen a Napon is keletkeznek foltok. A háború után az ünnepelt költőből egyszeriben üldözött lett. Bujkálnia kellett, ismerőseinél, paptársainál "húz­ta meg magát, mígnem 1953 augusz­tusában Pannonhalmán letartóztatták." Nem ülte le a rámért 10 esztendőt, közbejött 1956. 1957-től, rehabilitálása után 1961-ig Pesten szolgálta egyházát, utána Pannonhalmán élt 1978 novem­berében bekövetkezett haláláig. DÉNES GYÖRGY FIGYELŐ Népi gyógyászat... A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság és a Lilium Aurum Kft. kiadásában megjelenő Népisme­reti Könyvtár 5. köteteként a közelmúltban látott napvilágot Danter Izabella Népi gyógyászat a Kisalföld északi részén című munkája. A népi gyógyászat témakörét taglaló kötet megjelenése na­gyon időszerű volt, hiszen e téma iránt napjainkban fokozott érdeklődés mutatkozik szakmai körökben éppúgy mint a laiku­sok között. Az utóbbi néhány évben több új, egy-egy táj népi gyógyászatát vizsgáló kiadvány jelent meg. Ezek mellé sorako­zik Danter Izabella munkája is. A kötet időszerűségét, jelentő­ségét csak növeli az a tény, hogy Szlovákia magyarlakta vidékei­nek népgyógyászati kutatásával, annak eredményeit bemutató át­fogó munkával tudo­mányterületünk mind ez ideig adós maradt. A szerző 1976-tól 1992-ig folytatott rendszeres kutatómun­kát Csallóköz és Mátyusföld falvaiban. Danter Izabella a népi gyógyítás emberi (humán) be­tegségekkel foglalkozó tárgykö­reire összpontosította figyelmét. A terepmunka során igyekezett megörökíteni mindazt a népgyó­gyászati tudásanyagot, melyet megőrzött számunkra az emberi emlékezet. A könyvben elsősor­ban a 20. század első felére vonatkozó anyagot dolgozta fel, és rámutatott az egyes adatok korábbi, illetve későbbi előfor­dulására. Figyelme kiterjedt az egyes témakörökön belül vég­bement változások bemutatására is. A gazdag anyagot a követ­kező fejezetekre bontva tárgyal­ja: I. Elképzelések az egészségről és a betegségek keletkezéséről II. A betegségek gyógyítói és okozói III. A betegségek és gyógyítá­suk IV. A népgyógyászati anyag jellemzése Az adatok után zárójelben feltüntetett szám utal a betűren­des mutatóban szereplő adatköz­lő személyére és egyben a településre is, ahonnan az adat származik. , A falusi közösségek életében Gondolatok Danter Izabella könyvéről az egészség és betegség kérdése mindig fontos szerepet kapott. Csak az egészséges ember tudott önmaga és közössége számára hasznos tevékenységet folytatni. Ezért a falusi emberek nemcsak a betegségek gyógyítására fek­tettek nagy súlyt, hanem a megelőzésükre is odafigyeltek. Ismervén a betegségek előjeleit, melyek egyrészt mágikus erede­tűek, másrészt tapasztaláson ala­pultak, megpróbáltak védekezni ellenük. Megtudhatjuk pl. azt, hogy az álmok világában mely jelekből lehet halálra, betegségre következtetni, valamint azt is, hogy az állatok szokatlan visel­kedéséből, a tárgyak megmagya­rázhatatlan változásából az egy­szerű emberek hogyan követ­keztettek egészségi állapotuk változásaira. A népszokások tárgykörében is sok volt az olyan mágikus jellegű praktika, bajel­hárító és megelőző eljárás, mely a jó egészség megtartására irá­nyult. A betegségek gyógyítói­val, illetve okozóival foglalko­zik a könyv 2. fejezete. A népi gyógyítókat két nagy csoportba sorolja. Az egyikben azok kap­tak helyet, akik a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó tudásanyag birtokosai, vagyis az egyszerű emberek. Ok csak ön­­magukon, ismerőseiken segítet­tek. A másikba tartoznak az ún. specialisták; kovácsok, füves­emberek, bábaasszonyok, csont­­rakók stb. Hozzájuk bizalommal fordultak a közösség tagjai ki­­šebb-nagyobb bajaik orvoslását remélve. A harmadik fejezet az egyes betegségeket, azok tüne­teit, gyógyításukat és a betegség megelőzésére szolgáló tevé­kenységet taglalja. Az össze­gyűjtött anyagot 12 témakörre bontva tárja az olvasó elé: 1. asszonyi nyavalyák, 2. gyermek­­betegségek, 3. a fej betegségei, 4. a szem betegségei, 5. a fül betegségei, 6. a száj betegségei, 7. a légzőszervek betegségei, 8. idegbetegségek, 9. keringési és anyagcsere betegségek, 10. a hasüreg betegségei, 11. a cson­tok, ízületek, inak és izmok betegségei, 12. külső bajok a bőrön. Ennek a felosztásnak nagy előnye, hogy segítségével az olvasó könnyen eligazodik a különféle "bajok" között, és rátalál az őt érdeklő részre. A negyedik fejezetben a szerző az összegyűjtött népgyógyászati anyag szerkezet szerinti elem­zését végzi el. Olvashatunk itt a betegségek okairól, tüneteiről, gyógyításukról, a gyógyításhoz felhasznált eszközökről és gyó­gyító technikákról. A növényi eredetű gyógyító eszközök fel­sorolása után egy jegyzéket is találunk, mely tartalmazza a vizsgált terület népi gyógyásza­tában felhasznált gyógynövé­nyek nevét. Az egyes növények hivatalos és latin elnevezése mellett a népi terminológiában használt megnevezésével is megismerkedhetünk. A gyógyí­tás mágikus-babonás elemei kö­zött sok érdekes adat van az analógiás, az átviteli vagy érint­kezési és a parciális mágia elveire épülő gyógyító eljárá­sokra. A kötetet nagy gonddal összeállított jegyzékapparátus, fekete-fehér fotók és szlovák nyelvű rezümé teszi teljessé. Az adatközlők betűrendes mutatója mellett a hely- és tárgymutató is lényeges része a könyvnek. A népi gyógyítás ismeret­­anyagának felhasználása gyó­gyítás céljából századunk első felében a falusi közösségekben még általános volt. Orvost csak ritkán hívtak a beteghez. Később a falusi ember számára is könnyen elérhető ingyenes or­vosi ellátás hatására a könyvben ismertetett eljárások nagy része csak az emlékezetben élt tovább. Ezeket az ismereteket gyűjtötte össze, dolgozta fel Danter Iza­bella csallóközi és mátyusföldi kutatásai során. Munkájának eredményeként már eddig is publikált népgyógyászati cikke­ket, tanulmányokat, de a teljes anyagot ebben a kiadványban adja közre. Ezt a nagyon gazdag népgyógyászati anyagot, sok ér­dekességet tartalmazó és tudo­mányos igényességgel megírt munkát haszonnal forgathatja valamennyi érdeklődő olvasó. Szakterületünk, a néprajz pedig gazdagodott egy nagyszerű munkával, ami remélhetően ösz­tönzi majd a további népgyó­gyászati kutatásokat is. VARGA LÍVIA 11

Next

/
Thumbnails
Contents