A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)

1995-01-13 / 2. szám

HÍRMONDÓ HÉT FALUDY Cfcrf“ ^ » w> * r ,.iv^ . nn. VILLON BALLADÁI Faluíi György átköltéa&en látogatása kapcsán Faludy György pozsonyi látogatása vetette le velem a könyvespolcról azt a kötetet, amely a híres Villon-átköltéseket tartalmazza. Igaz, kö­tetnek csak nagy adag jóakarattal nevezhető, írógépen sokszorosított, iratborítóba kötött versek. A borítón Gyurcsó István írása, a "kötetet" ugyanis tőle örököltem. — Vigyázz rá, egyszer még nagy értéke lesz — körülbelül ezekkel a szavakkal adta át, amikor egyszer szekrény- vagy fióktakaritás közben rábukkant. — Itt gépeltük a Csemadokban — tette még hozzá. így terjesztettük, mert nem adták ki. Mivel a nálam lévő gépelési első példány, néhánynak még biztosan kell poro­sodnia valahol. Lehet, hogy valamikor még előkerül egy-kettő. Ez azért is érdekes lenne, mert Faludy György dedikálás közben azt mondta, hogy ebből a fajtából ő is csak négyet-ötöt látott.-g-A SZÁNTÁS A földet művelő parasztembert, ha nagyon szépen akarták megszólítani, akkor szántóvetőnek nevez­ték. Es nagyon helyesen, mert ebben a megne­vezésben benne van nemcsak a "vetés" szavunk, hanem a "szántás" is. Aki ezt kitalálta, az nagyon jól tudhatta, hogy a szántás ugyanolyan fontos, mint a vetés. Sőt... December elején a Zsitva völgyében, a dicskei határban, nem messzire a Nagycétény felé vezető úttól szántogatott két traktor a csillogó napfényben. Alig kellett néhány lépést tennünk, hogy közelebb kerüljünk a földet hasító vasparipákhoz. Ráadásul a cipőnket sem sároztuk be, mert azon a napon ugyan sütött a nap, de a hőmérő higanyszála még délben is a fagypont alatt mozgott. Mint megtudtuk, a Kálazi Állami Gazdaság traktorai, illetve traktorosai dolgoztak, végezték komoly alapossággal az őszi mélyszántást. Mö­göttük a feketeruhás varjak hada röpködött és cikázott, nagy élvezettel kapkodták az ekevas kifordította pondrókat, csírákat a szántásból. Bizony a szántó-vető ember kísérője a varjúse­reg, amely megszállja a frissen szántott, szinte lélegző barázdákat. Ám károgásukkal jelzik, hogy rohamosan közeledik a tél, és aki nem készült föl rá, az bizony sanyarú sorsnak nézhet elébe. A falun élő ember általában, öröklötten, meg­rögzötten gondoskodni tud és akar magáról. Nyulat tart, csibét nevel, az asszonyok kotlóst ültetnek és az ólban, ilyenkor télidőben ott röfög a hízó, amely, ha megúszta a karácsonyt és az újévet, akkor januárban, de legkésőbb februárban, Mátyás napig a böllér kése alá kerül, mert már kár bele az abrak, úgysem szed többet magára... A szántó, pöfögő traktorok láttán akaratlanul is eszembe jutott a Szeretnék szántani kezdetű dal is, amelyet gyerekkorunkban fújtunk. De valahogy, mindkettő a tavaszt juttatja eszembe és nem a havas, ködös telet. (vidéki) Polányi János tanszéke Polányi Jánost aligha kell bemutatni olvasóink­nak. A Torontói Egyetem magyar vegyészpro­fesszora 1986-ban kapott Nobel-díjat az atomok és molekulák vegyi reakciók során tanúsított szerepének vizsgálatáért. Itt, Kanadában, ben­ne tisztelik a harmadik kanadai Nobel-díjas tudóst. (?) A valóságban viszont ő a kilencedik magyar tudós, aki megkapta ezt a díjat. Polányi János annyi más sorstársához hasonlóan magyar szülők gyermekeként (1929- ben született) idegenben nevelkedett. Angliá­ban nőtt fel, ott végezte iskoláit is. A doktori cím elnyerését követően az Egyesült Államokba került, ahol a Princeton Egyetemen folytatott kutatómunkát. Onnan tette át székhelyét Ka­nadába, még 1956-ban. 1994. november 3-án és 4-én ritka tudós­gyülekezet jött össze Torontóban, méghozzá Polányi János tiszteletére. Valamennyien No­­bel-díjasok: Christian de Duve Belgiumból (orvostudomány és fiziológia — 1974); Dudley Herschbach az USA-ból (vegyészet — 1986; ő volt az egyik, aki Polányival megosztva kapta a Nobel-díjat); Gerhard Herzberg Kanadából (vegyészet — 1971); Henry Kendall az USA-ból (fizika — 1990); Max Pemtz Angliából (vegyé­szet — 1962); Lord Porter Angliából (vegyészet — 1967); Hja Prigogine Belgiumból (vegyészet — 1977); Michael Smith Kanadából (vegyészet — 1993); Charles Townes az USA-ból (fizika — 1964); James Watson USA (orvostudomány — 1962). Az éltudósok a John C. Polányi nevét viselő tanszék avatására érkeztek. A tanszék a Torontói Egyetem keretén belül működik majd. Kifejezett célja az, hogy Polányi méltó körül­mények között folytathassa a tanítást, valamint a kutatómunkát, az ez év júniusában esedékes nyugdíjba vonulása után is. A tanszék létreho­zását a néhai Mary Jackman adománya és a Natural Sciences and Engeneering Research Council anyagi hozzájárulása tette lehetővé, kétmillió dolláros költségvetéssel. Polányi János tiszteletére díszvacsorát adtak a torontói Four Seasons Hotelban, azt követően pedig előa­dássorozat kezdődött a molekulák viselkedé­sének tárgyköréből. Az előadók között termé­szetesen számos Nobel-díjas tudós, így Polányi János is ott volt. CÚTH JÁNOS FELHÍVÁS Tisztelettel értesítjük, hogy "Csillagok, csillagok..." címmel országos népdaléneklő versenyt rendezünk alapiskolások és középiskolások részére. Szervezők: Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Alapiskola Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnázium Az SZMPSZ Lévai Területi Választmánya Helyszín: Az Ipolysági Városi Művelődési Központ (Ipoly mozi) Időpont: 1995. április 27. — csütörtök A VERSENY FELTÉTELEI: A diákok három kategóriában versenyezhetnek egy kötelező és két szabadon választott népdallal. A kötelező népdalok az egyes kategóri­ákban: I. kategória — í.—4. évf. Kiesett a lúd... II. kategória — 5.—8. évf. Aki szép lányt... Ili. kategória — középiskolások Piros alma mosolyog A dalokat a versenyzők hangszerkíséret nélkül adják elő. A verseny lebonyolításával járó költségeket a szervező iskolák vállalják. Útiköltséget téríteni nem tudunk. A benevezett versenyzőknek elküldjük a kötelező népdal kottamásolatát. Benevezéseiket írásban 1995. február 17-ig a következő címekre kérjük elküldeni: alapiskolások: középiskolások: Lendvay Tibor ZŠ s vyuč. jaz. mad'. Mládežnícka 24. 936 01 Šahy Béres Gábor Gymn. s vyuč. jaz. mad'. Mládežnícka 22. 936 01 Šahy Eredményes felkészülést kívánunk! 9

Next

/
Thumbnails
Contents