A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-24 / 12. szám
HÉTINTERJÚ EGYÜTT — JÖVŐNKÉRT Hatszemközt a városi egyetemekről Csaknem egy órán ót hiába próbáltam "mikrofonvégre kapni" dr. SIDÓ ZOLTÁNT, a Komáromi Városi Egyetem igazgatóját. A gyakori telefoncsöngések, ügyfélérkezések és egyéb halaszthatatlan teendők után végre elbeszélgethettünk az általa irányított intézmény helyzetéről, további kilátásairól. Állítólag a türelem rózsát terem — számomra egy váratlanul betoppanó újabb interjúalanyt termett, GILÁNYI ISTVÁN, a Királyhelmeci Városi Egyetem igazgatója személyében. Ekképp a kérdéseimre kétféle (gyakran hasonló) megközelítésből érkezett a válasz. Először a komáromi interjúalanyomtól érdeklődtem a közelmúltbeli budapesti tárgyalásai eredményeiről. S.Z.: — Mivel az SZMPSZOV tagja is vagyok, e tárgyalások során — az oktatási tanács ülésén megbeszéltük a pedagógusok nyári továbbképzését, a tansegédeszközök és tankönyvek eljuttatási módját oktatási intézményeinkbe, az ösztöndíjakkal kapcsolatos kérdéseket stb. Emellett szóba került a Városi Egyetem léte annál is inkább, mivel a Szlovák Oktatásügyi Minisztérium decemberi körlevelében, amelyet a Tanügyi Hivatalok vezetőinek küldött, kijelentette, hogy a magyarországi pedagógusképzést Szlovákiában nem tekinti teljes értékű képzésnek. így a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán végzett diákjainkat sem fogják szakképzett pedagógusoknak tekinteni. Pedig a mi egyetemünkön az oktatás nyolcszemeszteres, és a győri programon kívül biztosítjuk a szlovák nyelv, stilisztika, gyermek- és ifjúsági irodalom, tantárgypedagógia oktatását is — a nyitrai program szerint. Tehát mivel konkrét hiányosságokat, okokat nem tudnak kimutatni, ezért egyértelmű, hogy a minisztérium kifogásai politikai színezetűek... Szeretném, ha a kétoldalú magyar—szlovák szerződésben rögzítenék azt, amit az Európa Tanács alapdokumentuma már egyébként is rögzít: az ET tagországai kölcsönösen elismerik egymás okleveleit. Továbbá a Városi Egyetem(ek) hallgatóit azokban ajogokban kellene részesíteni, amely jogokban, juttatásokban, kedvezményekben— a törvényeink szerint — részesülniük kellene! Például: a Munkaügyi Hivatal nem ad munkanélküli segélyt a diákjainknak, hiszen tanulnak. Viszont a családos diákok nem kapnak családi pótlékot a gyermekükre, mert nem (vagyis csak a Városi Egyetemen) tanulnak stb. Ez egy ördögi kör! A kecskeméti mérnökképzésünk szintén nyolcszemeszteres, a soproni óvópedagógusképzés pedig az eddigi hatszemeszteres oktatásról szintén nyolcszemeszteresre változik, hiszen a következő tanévtől már Magyarországon is négyéves lesz a főiskolai oktatás. Sajnos, Szlovákiában nem folyik óvónőképzés főiskolai szinten, csupán a Komenský Egyetem Filozófiai Karán folyik tudományos irányzatú képzés (ún. iskola előtti pedagógia), ami nem óvópedagógiai képzés. Viszont az Oktatásügyi Minisztérium tavaly kiadott irányelve szerint javasolja az óvónők főiskolai végzettségét. A mi diákjaink erre törekednek, mivel szlovákiai viszonylatban ez az egyetlen efféle lehetőségük. Reménykedve várjuk az említett kétoldalú szerződés megkötését, pozitív következményeit... — Gilányi igazgató úr, mielőtt az oklevelek honosításával kapcsolatban kifejtené a véleményét, kérem, vázolja az önöknél létrehozott oktatási lehetőségeket! G.I.: — A Királyhelmeci Városi Egyetemen 1993. október 4-én indult felsőfokú közgazdasági képzés, amely a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem programját valósítja meg — a mi infrastrukturális hátterünk segítségével. A nyolcszemeszteres képzési idő alatt közgazdász-mérnököket képzünk. A (cseh)-szlovák— magyar kulturális egyezmény értelmében a szlovák államnak is el kellene fogadnia a magyarországi okleveleket, de egyelőre nem ismeri el azok érvényességét. Annak ellenére, hogy az említett budapesti egyetem oklevelét a világ huszonhat országában elismerik... Visszatérve az általunk kínált lehetőségre: nálunk nappali képzés folyik, heti harminchat órában. Reméljük, hogy ezáltal megalapoztuk egy későbbi közgazdasági kar létét a majdani önálló szlovákiai magyar egyetemen. Az első tanévben huszonhat hallgatóval kezdtünk, a következő évben újabb huszonegy diákkal gyarapodtunk, és a növekvő érdeklődés miatt az idén ismét várjuk az üzleti és menedzsment szakra jelentkezőket. (Komáromban háromszáz hallgató tanul az említett három karon.) — Az oklevelek honosítása mellett szinte állandóan időszerű gond az anyagi feltételek megteremtése. E téren javult a két egyetem helyzete? S.Z.: — Mivel mindkét egyetem az önkormányzati törvény értelmében jött létre, ezért működtetésükhöz az anyagiakat e két város önkormányzata biztosítja. Továbbá az utóbbi két esztendőben az Illyés Alapítvány támogatásának köszönhetően hozathattuk rendbe a Tiszti Pavilonban helyet kapott tantermeinket, az infrastrukturális fejlesztéshez pedig ausztráliai, kanadai adománygyűjtések segítségével szereztük meg a szükséges pénzt. A hallgatóink szemeszterenként ezer koronával járulnak hozzá az intézmény működéséhez. Gyűlik a pénz a Pro City University elnevezésű saját alapítványunkon és a Schola Comaromiensis nevű városi alapítványon is, amelytől szintén várunk támogatást. G.I.: — Mivel Királyhelmec csupán nyolcezer lakosú kisváros, az önkormányzata kisebb anyagi támogatásban tudja részesíteni az intézményünket. Ezért elsősorban alapítványok, magánvállalkozók és bankok támogatására szorítkozunk. A külföldi adományokat elsősorban az intézményünk fejlesztésére használtuk fel — éppen a napokban költöztek be az első diákjaink az új kollégiumunkba. Júniusban három tantermet és a nyelvi laboratóriumot szeretnénk átadni. Sajnos, az állami támogatás szinte a nullával egyenlő. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Illyés Alapítvány támogatása nélkül az egyetem nem kezdhette volna meg a működését... — A hatékony munkához szükséges a megfelelő személyi és műszaki feltételek biztosítása is... S.Z.: —Tulajdonképpen kevesen tudják, hogy a szakmai képzést a három magyarországi egyetem tanári kara biztosítja. A legtapasztaltabb pedagógusaik végzik e szolgálatot — nem fizetésért, csupán napidíjért! Természetesen a szlovák tantárgyakat szlovákiai szakemberek oktatják (emellett a matematikát, az egészségtant és a képzőművészeti nevelést is)... A szervezési és egyéb teendőket egy félállású kolléganővel végezzük. G.I.: — Királyhelmecen ketten főállásban tevékenykedünk, és fokozatosan építjük ki a hazai szakembergárdát. A magas oktatási színvonalat biztosító budapesti pedagógusok mellé felsorakoznak a hazai kollégák is — ebben a tanévben hat hazai oktatónk van, 2 FOTO: A SZERZŐ
