A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-03 / 9. szám
TE MEG EN A KONYHÁBAN Tanácsok nem csak kezdő háziasszonyoknak Hogyan lehet tökéletes palacsintát készíteni? — kérdi több olvasónk. Több szakács véleménye az, hogy a jó palacsinta egyik alapja a jól megválasztott palacsintasütő. Ezt bizonyítja az is, hogy az igazi profik csak a saját, csupán erre a célra használt sütőjükkel hajlandók e művelethez fogni. Leginkább a vasból készült serpenyő a megfelelő, amit még nem tisztítottak fémsúrolóval, de a mosogatószer használata sem ajánlott. A legtisztább, ha sütés után egyszerűen kitöröljük, s egy konyharuhával szárazra dörzsöljük. Az új serpenyőt érdemes használat előtt jól kiégetni. Ennek egyszerű módja lehet, ha sót szórunk bele, és jól felforrósítjuk, majd tisztára töröljük. A tökéletes eredmény érdekében oda kell figyelni a tészta készítésére is. Az egyik ilyen már bevált eljárás, ha a tojást, a lisztet, a tejet csipetnyi sóval elkeverjük, amíg krémszerűvé nem válnak. A tészta minőségét úgy állapíthatjuk meg, hogy a keveréshez használt kanál hátsó felén csorgatjuk végig a masszát. Ha ezen vékony, filmszerű réteget képez, a keverék tökéletes. Ezután már csak tíz perc pihentetés szükséges ahhoz, hogy a palacsintánk tökéletes legyen. Az egyszerű palacsinta Hozzávalók: 2 tojás, 2 dl tej vagy szódavíz, 240 g grízes liszt, só vagy cukor Habverővel simára keverjük a tojást a hideg tejjel, majd további keverés közben hozzáadjuk a megszitált lisztet. Ha teljesen sima, hozzákeverünk még tejet vagy szódavizet, hogy híg, krémleves sűrűségű masszát kapjunk. Sós töltelék esetén sót keverünk hozzá. Édes töltelék esetén ízletesebb ugyan, ha kb. 10 g cukrot is adunk hozzá, de így nagyobb a leragadás veszélye, és az édes ízt a töltelékkel és szórással enélkül is biztosíthatjuk. A palacsintákat erős tűzön addig sütjük, míg a tészta rázogatás hatására el nem válik az edénytől, majd kb. 5 másodpercig tovább sütjük, megfordítjuk, és a másik felét is megsütjük. Ha a tészta nem áll össze, szétszakadozik — még egy tojássárgáját vagy kevés lisztet; ha túl sűrű — kevés szódavizet tegyünk hozzá. Sütés közben keverjük fel a masszát, nehogy a liszt leülepedjen. Ha a palacsinta leragad, több oka lehet: 1. sok a cukor benne; 2. az edény, a zsír vagy a láng nem elég forró; 3. kevés a zsír alatta; 4. a sütő nem elég tiszta akár a sütés elején, akár a közben ráragadó anyagtól. A palacsinta elnevezése a tölteléktől függ. Néhány változat: a) Citromos palacsinta — a kész palacsintákat citromlével meglocsoljuk, összehajtogatjuk, és meghintjük vaníliás cukorral b) ízes palacsinta — bármilyen ízzel és dzsemmel készíthetjük. Tehetünk a palacsintára cukrozott gyümölcsöt is, és keverjünk közé darált diót c) Kávés palacsinta — 36 g pörkölt kávét púderfinomságúra darálunk, és ízlés szerinti mennyiségű porcukrot (kb. 18 g) keverünk hozzá. A még forró palacsintákat ezzel hintjük meg, összehajtogatjuk d) Kakaós palacsinta — kávé helyett kakaóporral készül, ugyanúgy, mint az előző recept. (Folytatjuk) Divat • Kellemes, meleg, bolyhos fotj nalból szőtt ruhaanyag az an/1 gora (Ankarának korábbi, Angora nevéből); s ugyanilyen kellemes, könnyű, szeliős pamutkelme, a zefír (a görög Zephüroszról, a nyugati szól istenétől kapta a nevét). A hálószerűén szőtt, átlátszó fátyolszövet, a tüll (Tulle francia városban szőtték először) többnyire kalapdísz vagy alkalmi viselet ugyanúgy, mint a vékony selyemfonalból készített áttetsző kelme, a muszlin (Moszul francia városból). Mindig szolid, mégis elegáns ruhadísz a madeira (nevét Madeiráról, az Atlanti-óceán szigetéről kapta). Nem csak a kelmék, a fazonok is visszatérnek. A fregolinkabát (Fregoli 19. századi olasz színész és artista mindkét oldalán hordható kabátja) egyszerre két új darabbal bővíti ruhatárunkat, s ha elég lezser, netán ragián szabású (lord Raglan 19. századi angol hadvezér vállrésszel egybeszabott, bő ujjú kabátjáról kapta a nevét), bátran viselhetjük alatta a testhez simuló, rövid kabátkát, a spencert (első viselője Spencer, angol gróf volt). Öltözékünket kiegészíthetjük divatókszerrel. Egy ilyen csecsebecse a strass. A története érdekes: egy Strasser nevű, bécsi ékszerész aranyat akart csinálni, de helyette a gyémánthoz megszólalásig hasonló köveket kapott. Felesége és leányai az ebből készült ékszereket viselték a főrangú hölgyek nem kis bosszúságára. Strassert letartóztatták, majd amikor szabadon engedték, megtiltották neki a kövek további készítését. Ekkor eladta találmányát Párizsba, ahol azután tömegesen gyártani kezdték, és a strass elterjedt az egész világon. Ugyancsak Párizs a bölcsője a másik kedvelt divatékszernek, a teklagyöngynek is. A belül üreges igazgyöngyutánzatot a párizsi Tecla cég gyártotta elsőként a világon. (Dr. Németh Zsuzsanna) Főzzünk olcsón Rakott savanyú káposzta (65,- Sk) Hozzávalók: (6 személyre): 1 kg darált hús, másfél nagy tányérnyi savanyú káposzta, 1 maréknyi rizs, só és bors, hagyma, kevés olaj A rizst megfőzzük, és leszűrjük. A darált húst olajon pirított hagymával pároljuk, sózzuk, borsozzuk. Tűzálló tálban rétegesen elhelyezzük a hozzávalókat (egy réteg káposzta, egy réteg darált hús, egy réteg rizs). Végül tejföllel leöntjük, és sütőben átsütjük. 25
