A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-03 / 9. szám
HÉTFIGYELŐ ÁTLAGON FELÜLI KÍNÁLATOK Az elmúlt időszakban gyakran hallottunk egészségügyi szakemberektől olyan megjegyzéseket, hogy Csehországban sokkal jobb a helyzet az egészségi biztosítást illetően, mert ott több biztosító létezik. Nálunk eddig csak a Nemzeti Biztosító működött, s ennek Egészségügyi Alapja, kihasználva monopolhelyzetét, javában diktálta a feltételeket, hiszen konkurenciától nem kellett tartania. Eltelt két óv a Nemzeti Biztosító létrejötte óta, s kiderült, hogy az elvárásoknak nem felel meg. Három alapja (az egészségügyi, a betegségi és a nyugdíjalap) ugyanazon szabályok értelmében működött, holott a pénz folyósítása mindegyikben más elven alapul. A nyugdíj- és betegségbiztosítás az érdemek szerinti elvre épül, a betegbiztosítás azonban a szolidaritás elvére. Ez azt jelenti, hogy az emberek a biztosítást havi jövedelmük alapján fizetik, ellátásuk viszont betegség esetén semmiképp sem függ az általuk befizetett biztosítási összeg nagyságától. A biztosítási rendszer hatékonyabbá tételéért folytatott küzdelem eredménye a 247/1994 sz., a Szociális Biztosítóról és a 273/1994 sz., az egészségügyi biztosításról, illetve az Általános Egészségbiztosító, valamint további (ágazati, vállalati és magán-) biztosítók létesítéséről szóló törvény. Január 1-jétől tehát a Nemzeti Biztosító megszűnt, jogutódja a Szociális Biztosító (nyugdíjbiztosítás és betegsegélyezés) és az Általános Egészségbiztosító lett. Emellett több egészségbiztosító is létesül, még a múlt év folyamán alakult meg a belügyminisztériumi, a katonai és a vasutasbiztosító. Az Általános Egészségbiztosító A volt Nemzeti Biztosító Egészségügyi Alapjának minden joga és kötelessége utódjára, az Általános Egészségbiztosítóra szállt át. Ez azt is jelenti, hogy a Nemzeti Biztosító tagjai automatikusan tagjai lettek az Általános Egészségbiztosítónak, hacsak nem szándékoznak más biztosítótársaságnál jelentkezni. Az ÁB alapelve a szolidaritás, a betegek egyenlődése. A dolgozók havi jövedelmük nagyságától függően fizetik a biztosítás összegét. Azokat az állampolgárokat, akik nem képesek ezt havonta téríteni, szociális okok miatt (gyermek, nyugdíjas, rokkant, munkanélküli stb.) az állam helyettesíti e kötelességük teljesítésében. Az alapvető egészségügyi ellátás mindenkit egyformán illet meg. Marta Jančovičová mérnök, az Általános Egészségbiztosító igazgatója elmondta, hogy biztosítójuk elsődleges kötelessége a rendelői és intézeti egészségügyi ellátás biztosítása, beleértve a rehabilitációt és a krónikus betegekről való folyamatos gondoskodást. A fő feladatok közé tartozik továbbá a betegségmegelőzés, a betegek szállítása, illetve az útiköltség térítése. A szabad orvosválasztást és egészségügyi intézmény megválasztását is garantálja a biztosító, valamint a gyógyszerellátást és az egészségügyi segédeszközökkel való ellátást is, ezenkívül a kezelőorvos által javasolt gyógyfürdői kezelést. Az igényes beavatkozások (például szervátültetés) továbbra is az Általános Egészségbiztosító hatáskörébe tartoznak, ezekre külön speciális pénzalapot vezet, ugyancsak a külföldi kezelésekre is. — Biztosítónk korrekt szerződéseket kötött az egészségügyi ellátást nyújtó intézményekkel. Nem történhet meg, hogy biztosítottjaink ne kapják meg a számukra szükséges ellátást. Minden embernek joga van az egészségére, s ha elveszti azt, a lehető legjobb egészségügyi ellátásban kell részesülnie — mondja Marta Kančovičová. Egyéb lehetőségek Aligha akad valaki, aki az elmúlt hónapokban ne találkozott volna különféle röpcédulákkal, felhívásokkal a sajtóban, amelyek az újonnan létesülő biztosítótársaságok kínálatait hirdetik. Sokakban kétségek merülnek fel, hiszen az ajánlatok gyanúsan csábítóak. Igaz, csakis így szerezhetnek tagokat a biztosítók (megalakulásuk egyik feltétele, hogy 30 ezres listát mutassanak fel jövendő tagjaik névsorából). Ezért nem ritka eset, hogy az ígéretekben túllicitálják egymást, s az ember eltűnődik afölött, vajon hogy lesznek képesek ígéreteik teljesítésére. Csehországban annak idején bonyolult probléma merült föl: a biztosítók pluralitásával a konkurenciaharc az öndicséretbe és más biztosítók ócsárolásába csapott át. Felborult a biztosítási rendszer alapelve, s ezen felül a konkurencia alapelve is. S mindez jelentős anyagi károkat von maga után. Á szomszédok tapasztalataiból mindenképpen okulnunk kell. Nálunk azonban e pillanatban más jellegű kérdések dominálnak. Például: Minek alapján kínálnak az újonnan létesülő biztosítók átlagon felüli szolgáltatásokat, ha egyelőre érvénytelen a Gyógyrend (Liečebný poriadok), amely megszabná, mely egészségügyi szolgáltatások számítanak átlagosnak, s melyek az átlagon felüliek? Miként szándékoznak érvényesíteni az állami egészségügyi intézményekben olyan szerződéseket, amelyek alapján bizonyos betegszobák csak bizonyos biztosítótársaságok szobáiként szolgálnának? Lehetséges lesz ez egyáltalán? Ha igen, akkor mit sem ér az Egészségügyi Világszervezet által deklarált egyenlőség és mindenki számára egyformán elérhető egészségügyi gondoskodás elve. Mindenképpen etikátlan lenne, ha egy állami egészségügyi intézetben aszerint kezelnék a betegeket, hogy csupán a kötelező biztosítási díjat fizetik-e, vagy valamilyen kiegészítő biztosítást is, amely az átlagon felüli szolgáltatásokat garantálná. Ha valaki többet igényel az átlagosnál, s megengedheti magának, hát kezeltesse magát magánszanatóriumban. Hogy ilyenek nálunk nincsenek? Hát épp ez a gond! S ezért nem érti az egyszerű ember az összefüggést a kínálatok és a lehetőségek között. Természetes, hogy a több biztosítóból álló rendszer jelentősége vitathatatlan. A biztosítóknak viszont elsősorban az alapvető orvosi ellátás biztosítását kellene célul kitűzniük, hisz tudjuk, milyen helyzetben van az egészségügyi ágazat. Hogy úgy ne járjunk, ha majd jóváhagyják a Gyógyrendet (még az év első negyedében kellene érvénybe lépnie), hogy kiderül: meghatározásai alapján az egészségügyi ellátás olykor átlagon aluli. Az Általános Egészségbiztosító is ígér Az új törvény értelmében az Általános Egészségbiztosító tagjai is köthetnek kiegészítő biztosítási szerződést. Az ígéretekkel egyelőre óvatosan kell bánnunk — mondja Jančovičová igazgató —, az érvényben lévő törvényeket kell figyelembe vennünk. A Gyógyrend módosításában mi is részt veszünk. Az SZK Egészségügyi Minisztériuma a fő gesztora, s a parlament elé is ő terjeszti jóváhagyásra. Az SZK Alkotmánya szerint minden állampolgárnak joga van egészsége védelmére a törvényadta kereteken belül. S a Gyógyrend lesz az a törvény, amely meghatározza, milyen egészségügyi ellátásban részesülhet a beteg az alapvető kötelező egészségbiztosítás keretein belül, s mit kaphat a rendkívüli ellátás keretében. Az Általános Egészségbiztosító igazgatója hangsúlyozza, hogy a pluralitás semmiképpen nem jelenti azt, hogy bárki figyelmen kívül hagyja a törvényadta kereteket. FIALA ILONA 2
