A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-15 / 29. szám
OTTJÁRTUNK Amikor egyik Dunaszerdahelyen élő ismerősömtől megkérdeztem, melyik irányba induljak el a zálogház felé, meglepődve mondta, ő most hallja először, hogy ebben a városban zálogház működik. Természetesen így is megtaláltam, s az első benyomásom az volt, hogy bizony sokan nagyon jól tudják, hol található, hiszen már nyitás előtt néhányan ott sündörögtek, s ott-tartózkodásom ideje alatt is szinte sorban álltak az érdeklődők. Simon László becsüs (az üzletvezető és mindenes egyszemélyben) alig győzte fogadni a "kuncsaftokat". Kissé késve, ám mégiscsak megérkezett a zálogház tulajdonosa is. Mint kiderült, késedelme oka a másik (valószínűleg fontosabb) vállalkozásából eredt. Mikóczy Zoltán mérnök, a Ferrolux társtulajdonosa sikeres vállalkozó hírében áll. Be kell, hogy valljam, kellemes modorával és külsejével jó benyomást tett rám, s valahogy a zálogház raktárának "miliőjébe" nem is illett bele. Nyilván ő maga is így van vele, mert indítványozta: ejtsük meg a beszélgetést máshol. Én mégis úgy gondoltam, a helyszín "szelleme" jobban inspirál majd bennünket egy kiadósabb beszélgetésre. Hangszerek, tévék, rádiók és számtalan más tárgy társaságában kezdtük meg hát diskurzusunkat. — Mielőtt a zálogházról beszélünk, árulja már el, sikeres-e a másik két vállalkozása? — Jelenleg igen sikeres. A zálogház ezzel viszont csak a személyem által van összefüggésben, ez egy önálló vállalkozás. Mindig is dédelgetett vágyam volt egy bankszerű szolgáltatás, és végeredményben bizonyos szempontból a zálogház is az, hiszen ez lényegében a hirtelen megszorultak, a bajbajutottak bankja. Ennek az egésznek az a lényege, hogy mi rövid lejáratú kölcsönöket, hiteleket adunk. Nagyon gyors az ügyintézés, nem kell hozzá kellő fedezetet biztosítani, mint a bankokban. Ide az illető behozza az értékét és az a fedezet. Ennek ellenértékeként három hétre pénzt kölcsönzünk neki. Ez tömören az egésznek a "működési elve". Banki tevékenységhez hasonlíthatjuk a leginkább. A lényeg az, ha valaki megszorul, pénzre van szüksége rövid időre, mi ezt az összeget a rendelkezésére bocsátjuk. Vonatkozik ez mind a vállalkozókra, mind pedig mondjuk a munkanélküliekre. Véleményem szerint sokkal tisztességesebb az, ha nálunk jut — megfelelő diszkréció és korrektség mellett — pénzhez, mintha könyörögnie kellene ismerősöknek vagy rokonoknak, ha meg kellene alázkodnia valahol. Természetesen nem vagyunk máltai szeretetszolgálat, mindennek ára van, végül is ez egy vállalkozás. Mi a pénzt heti 4 százalékos kamattal adjuk a kölcsönkérőnek. Ez azt jelenti, hogy ezer korona után fizet negyven koronát. Viszont ha összehasonlítjuk a máshol kölcsönadott pénzösszegek kamatával (amely gyakran 10—30 százalékos), akkor ez véleményem szerint sokkal tisztességesebb. — Már magának a zálogház szónak is van valami pejoratív mellékzöngéje, kicsengése, amely még a múltból maradt ránk. Ön bizonyára gondolt erre, amikor a vállalkozást beindította, s tudta, bizonyára lesznek olyanok, akik azt mondják majd, hogy no lám, a megszorultakból akarnak meggazdagodni! — Ez megint nézőpont kérdése, így is be lehet állítani a dolgot, meg úgy is, ahogy az imént mondtam. Mi itt teljes mértékben partnerként kezelünk mindenkit, és korrektül állunk a hozzánk fordulók rendelkezésére. — Úgy látom, hogy elég nagy a forgalom. Elégedett az üzletember? —Az, hogy itt ilyen nagy a forgalom, korunk betegsége. A rászorulók többségének a rájuk szakadt napi gondokat kell megoldani. A forgalom másik "oka", hogy az emberek kezdenek megbízni bennünk. Vannak állandó, visszatérő ügyfeleink. Azt is el kell mondanom, hogy nagyon sok csalóval, szélhámossal találkozunk, akik megpróbálnak bennünket átverni... — Hagyják magukat? — Ez benne van az üzletben... bár mi mindent megteszünk, hogy ne történhessen meg. Ezért van itt hivatalos becsüs, aki a behozott értéket felbecsüli. Mi az érték ötven százalékát adjuk kölcsönként. Ha az illető a határidő lejárta után nem tudja, vagy nem akarja kiváltani az értéktárgyát, mi megpróbáljuk eladni, értékesíteni, hogy legalább a pénzünket visszakapjuk. — Sikerül? Nyilvánvaló, attól függ, miről van szó... Vannak tárgyak, amiket nagyon nehéz eladni... — Ez is benne van a "pakliban", a kezdet kezdetén, amikor kevés volt még a tapasztalatunk, rengeteg dolog maradt a nyakunkon. Most már kiszűrjük azokat a "vendégeket", akik át akarnak verni bennünket. Persze van még egy gond. Nekünk úgy kell "felbecsülnünk" a behozott tárgyakat, hogy ha netán nálunk maradnak, el tudjuk adni. Behoztak például egy harmincezer koronát érő írógépet. Garancialevéllel sem tudtuk nyolcezer koronáért eladni, hisz a vevő, aki nálunk vásárol, úgy áll hozzá, hogy ez végül is egy zálogház és reklámáron szeretne hozzájutni a dolgokhoz. — Ennek ellenére az illető bizonyára eladta a drága írógépét, mert szüksége volt a pénzre. Itt félre kell tenni az érzelmeket, ez üzlet. — így van. Bármiképpen is próbáljuk fehérre festeni, figyelembe kell venni, hogy ez egy üzleti vállalkozás, amivel együtt jár a siker és a bukás lehetősége is. — Talán az a baj, hogy zálogháznak hívják az üzletet? Ha más neve lenne, ugyanúgy könyvelnék el, mint bármilyen más vállalkozást? — A fogalmat a nagyszülőinktől, szüléinktől örököltük, a hozzá tartozó pejoratív kicsengéssel együtt. A negyven év alatt nem létezett, és mára már senki sem ismeri igazán a működési "elvét". Bátran merem állítani, hogy ez inkább banki szolgáltatás, semmint másfajta tevékenység. — Szóval aki betér ide, annak ez egy szükséges rossz, önöknek meg jó üzlet? Vagy nem egészen így van? — Valahol igaza van, mert ha nem lenne üzlet, nem csinálnánk, viszont próbáljon meg az a megszorult ember, akinek két-három ezer koronára van szüksége, bemenni a bankba és kérni... Nem kap. Mi valamely ellenérték fejében kölcsönadjuk neki a kívánt összeget. — Milyen értékeket hoznak be ide az emberek? Ugyanis az érték igencsak relatív dolog. Önöknek vajon mi jelent értéket? — Számunkra az a legegyszerűbb, ha aranytárgyat hoznak be, de elfogadunk háztartási cikkeket is. A lényeg az, hogy ez az érték számunkra kézzelfogható legyen. Ház, telek nem jön számításba, ám volt már benn a zálogházban személyautó, teherautó és más egyéb is. — Ön az imént azt mondta, hogy a másik vállalkozása sikeres. Hadd 12 A HÉT
