A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-15 / 29. szám
KRONIKA T e le p ü lé sle xiH o n MAGYAROK NYOMÁBAN - RIMASZOMBATI JÁRÁS TAJTI (Tachty) A Gortva patak mentén fekvő kisközség 1900-ban 66 házzal és 373 rém. kát. vallásé lakossal. 1399-ben Thathyley, Thouthyleus, 1402-ben Tahtyeley, 1773-ban Tajtiként említik. Hajdan az ajnácskői várhoz tartozott. Később a Kubinyiak lettek a földesurai, legutoljára pedig Dapsy Istvánnak volt itt nagyobb birtoka. A falut a 16. század végén a törökök feldúlták, 1683-ban teljesen kifosztották, és lakosait kiirtották. A 18. század első felében újból benépesült. 1828-ban 32 háza és 292 lakosa volt. E község felett ered a Gortva patak. Temploma nincs. A község területe 783 ha, lakóinak száma 618, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 566, ev. ref. 2, gör. kát. 1. A falu polgármestere Pál Ferdinánd, a Csemadok-alapszervezet elnöke Szumrák Mária, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Agócs Dezső. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 682 677 99,27 1991 618 615 99,51 TORNALJA (Tornal’a) Sajó-völgyi nagyközség, 1900-ban 237 házzal és 1793 lakossal, akik közül 486 róm. kát., 92 evangélikus, 1166 ev. református és 656 zsidó vallású. A Tornallyay-család ősi fészke. Neve bekerült a pápai tizedszedők jegyzékébe is Tornalia alakban. 1291-ben Tornalya al. nőm. Kevy néven említik. 1427-ben már jelentékeny hely, ahol a Tornallyayaknak 46 jobbágyportájuk volt. A XV. században megyegyűlések is voltak itt, a Tornallyay-család várkastélyában. Korabinszky is említi e kastélyt 1786-ban megjelent munkájában. A Tornallyay-családon kívül még a Hevessy- és a Hámos-családok is szereztek itt birtokokat. Volt itt szolgabírói hivatal, járásbíróság, telekkönyvi és adóhivatal, pénzügyőrség és csendőrség, takarékpénztár, társaskör, posta, távíró és vasútállomás. A református anyaegyház ősrégi temploma Mátyás király idejében épült. Legutóbb 1936- ban renoválták. Mennyezete régi festett kazettás, az úrasztali edények mind a XVI. és XVII. századbeli darabok. 1849-ben Dembinszky itt verte meg Schlick tábornokot. Tornaijához tartoznak Uras, Foglalás, Betekints és Lapsa puszták, melyek közül az utóbbi hajdan külön község volt, és 1427-ben szintén a Tornallyay-család birtokaként szerepelt. 1489-ben még mint községet említik. A város területe 5777 ha, lakóinak száma 8174, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 3225, ev. ref. 1707, gör. kát. 31, prav. szí. 8. A város polgármestere Schwartz Árpád, a Csemadok-alapszervezet elnöke Balajti Lajos, az 1—8. évfolyamos szlovák nyelvű alapiskola igazgatója Benicky Tibor, a magyar nyelvű 1—8. évfolyamos alapiskola igazgatója Szógedi Anna. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 7021 4959 70,63 1991 8174 5589 68,36 UZAPANYIT (Uzovská Panica) Balog-völgyi kisközség, 1900-ban 212 házzal és 919 róm. kát. és ev. ref. vallású lakossal, Alsó-Panith és Uza- Panith néven két község szerepelt. 1427-ben az Uza-család a földesura, 1435-ben pedig a Méhy-család. Széchy Mária is birtokosa volt. Később a Szentmiklóssyak lettek a földesurai. A községhez tartozó Ludas nevű dűlő nevéhez a lakosok azt a magyarázatot fűzik, hogy Széchy Mária birtoklása idején a lakosok 100 darab fehér ludat vittek úrasszonyuknak ajándékba, és ezért ajándékozta nekik ezt a földrészt. A községben levő ev. ref. templom 1848-ban, a torony 1852-ben épült. A róm. kát. templomot 1881-ben szentelték fel. A községhez tartozik Mikóháza, Puhái, Ablonczi, Hácsi és Szemszúró puszta. A Puhái már 1427-ben Puhaháza néven szerepel. Mikófalva 1407- ben Mikóháza néven a Mikófalvi-család birtoka. Hácsi 1427-ben Haach néven Balogvár tartozéka. E tájékon feküdt 1427-ben Főczénházais, mely azonban az idők folyamán teljesen elpusztult. Területe 2089 ha, lakóinak száma 577, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 253, ev. ref. 81, pr. szí. 1, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Demeter Béla, a Csemadok-alapszervezet elnöke Demeter Béla, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Ferencz Borbála. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 1008 783 77,68 1991 577 458 79,38 VÁRGEDE (Hodejov) Gortva-völgyi kisközség a fülek—tornaijai vasútvonal mentén, volt körjegyzőségi székhely, 1900-ban 175 házzal és 1042 róm. kát. és ágh. ev. vallású lakossal. Ősrégi település, mely a pápai tizedszedők jegyzékébe is bekerült, előbb Genech, helyesebben Gedey néven. Egy 1244-i adománylevél szerint Dénes nádor birtoka. 1427-ben az llosvay-családé, azután a Lórántffyaké, amikor a község felett emelkedő vára Gastrum Gedee és Gedew nevet viseli. 1439-ben Zsigmond király a Marczaliaknak és a gersei Pethőknek adományozza. 1441-ben Geedew néven említik, a Palóczi-család ésOrszágh Mihály a földesura. 1451-ben Giskra sikertelenül ostromolja várát. 1466-ban a Tornai-család tart igényt a várra és birtokára. 1478-ban a vár alatt elterülő város: oppidum Gede-Alya, a Lórántffyak birtokában van. 1502-ben "Gedeő várát" és "Gedeőalja városát" Kubinyi László kapja királyi adományul, 1526- ban Feledi Istók a várat elfoglalja, de a Kubinyiak ismét visszanyerik. A XVI. században a törökök gyakran ostromolták, és 1574-ben már mint a törökök által lerombolt várat említik. Földesurai folyvást a Kubinyiak maradtak, legutoljára pedig ifj. Szabó Lászlónak, Kubinyi Imrének és Manónak, valamint Stojkovits Emilnek volt itt nagyobb birtoka. A községben több úrilak és kúria volt. A Stojkovits-féle kastélyt néhai Kubinyi Rudolf főispán építtette Ybl Miklós tervei szerint. Itt tartózkodott 1846-ban és 1847-ben Petőfi Sándor. Említésre méltó, hogy a kastély feljárólépcsőit Izsó Miklós faragta. Kubinyi Béláét 1826 körül néhai Kubinyi Károly építtette. A községben vastartalmú szénszavas fürdő van. Volt itt polgári olvasókör és gőzmalom. 1849-ben az egész község leégett. A hívek befogadására két templom szolgál. A katolikus templom 1826-ban, az evangélikus pedig 1901- ben épült. Ide tartoznak Pihenő, Félhold, Szőlővölgy, Bagi, Vereczke, Falahus, Durenda, Hodos, Farkasordító, Hajnalvölgy és Cigány telepek, puszták és tanyák is. A község területe 1724 ha, lakóinak száma 1355, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 1135, ev. 44, pravsz. 1. A többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Jakab Katalin, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kosec Mária, az 1—8. évfolyamos vegyes alapiskola igazgatója Tóth Vilmos. Népszámlálási adatok: Ev Összesen Ebből magyar % 1980 1478 1079 73,00 1991 1355 997 73,58 Összeállította: Kovács Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
