A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-15 / 29. szám
HÍRMONDÓ Szépen szólt a hegedű A sajógömöri Czinka Panna-prímásverseny margójára Dél-Gömör magyarlakta peremterületei mint Rimaszombat, Rozsnyó, Putnok voltak a cigánymuzsika "terjesztőtámaszai" Losonc, Kassa és Miskolc irányába. Innen rajzottak ki a cigánydinasztiák érdemes tagjai, akik a módosabb köznemesek és az Andrássy grófok támogatásával kerültek fel a vidéki nagyvárosokba és a fővárosba. A "legfényesebb csillag" a sajógömöri születésű Czinka Panna volt, akit nem véletlenül emlegetnek a 18. század egyik legkiválóbb, legünnepeltebb zenészeként. Czinka Panna 1711-ben született Sajógömörben, ahol atyja Lányi földbirtokos udvari zenésze volt. A fiatal lányban korán mutatkozott a zene iránti hajlam, s pártoló földesura Lányi gróf rozsnyói zenészeket fogadott tanitóként. Később híres prímás lett belőle, több ízben külföldön is muzsikált bandájával. Zenekara, mely prímásból, kontrásból, nagybőgősből és cimbalmosból állt, rendszerint egyenruhában játszott — Czinka Panna maga is férfiruhába öltözve hegedült (ez egyébként a róla készült Bacskay Béla festményen is látható). Életében sok kitüntetés és elismerés érte. 1772-ben halt meg Sajógömörben. Saját kívánsága szerint fényes egyenruhában temették el, oldalához téve drága Amati hegedűjét, ujjain drága gyűrűkkel, melyeket pártfogójától kapott ajándékba. Fiai díszes sírhelyet emeltek hamvai fölé, a polgári iskola fölötti egykori temetőben. Sajógömör ma 862 lelket számláló Sajó menti település, mely nagyjaink emlékét máig is tisztelettel őrzi. Ennek bizonyítékául állítottak itt szobrot (Mátyás király után) Czinka Pannának is. Az emlékoszlop és a mellszobor felállítására csak halálának 220. évfordulóján, vagyis 1992-ben kerülhetett sor. Igó Aladár hanvai amatőr szobrász alkotását két magyar és szlovák nyelvű emléktábla díszíti, tudtára adva az ideérkezőknek, ki is volt Czinka Panna. Azóta is minden évben sor kerül a gömöri prímások, cigányok és nem cigányok zenés találkozójára. Eddig azonban, akár a sajógömöri, akár a klenóci rendezvényt említjük, inkább a szlovák nyelv dominált Czinka Panna munkásságának és egyáltalán nevének említésekor. Ennek a folyamatnak szakadt vége; illetve indult el egy új hajtás június 11 -én, amikor is a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya és Sajógömör önkormányzata, valamnint a Csemadok helyi szervezete első ízben rendezte meg a magyar cigányprímások versenyét. A verseny, melynek három próbatétele volt, a zsúfolásig megtelt kultúrházban zajlott. Először mind a hat prímás a-moll csárdást játszott. Ezt követően mindenkinek (természetesen zenekari kísérettel) egy szólóénekest kellett kísérni — egy-egy gyors és lassú (hallgató és csárdás) szám volt a feladat. Ezután pedig mindenki a "leg-leg"-et játszotta, vagyis a szabadon választott produkció következett. Az öttagú szakzsűri minden egyes szám elhangzása után értékelt. Végül Radics Miklós rimaszombati prímás és zenekara lett a prímásverseny győztese. A további helyeken Kalocsai Tibor és Ruszó Kálmán ugyancsak rimaszombati prímások végeztek, őket követte Horváth Aladár tornaijai, Balogh Alojz balogfalvai és Radics Elemér méhi prímás. A közönségdíjat, melyet Sajógömör község polgármestere ajánlott föl, Ruszó Kálmán nyerte el. A hat szólóénekes Rák Magda, Balogh László, Csutor Magda, Znám Árpád, Marek István és Balog Erzsébet pedig apró figyelmességben részesült. A prímásversenynek ezenkívül több érdekes Czinka Panna jellegzetes kuruc öltözékben színfoltja volt még. A rendezvény a hímeves névadó szobrának megkoszorúzásával kezdődött, ahol Csemok István polgármester mondott rövid beszédet. A gálaműsornak is voltak emlékezetes pillanatai. Elég, ha Balog Antal, a híres ózdi "Tóni" prímásként való bemutatkozását említjük. A hat hazai prímással és minden jelenlévő muzsikussal egyetemben játszotta a szebbnél szebb nótákat. Meghívott vendégként Fátyol József miskolci prímás és zenekara is maradandót nyújtott, akárcsak szólóénekesük Fátyol Aranka. Sokan az éjszakába nyúló órákat is muzsikaszó mellett töltötték, hisz a versenyt követő bálban a győztes zenekar húzta a talpalávalót. Polgári László Pályázat A Szlovákiai Magyar Színjátszók Társaságának (SZMSZT) Országos Tanácsa pályázatot hirdet az ügyvezető titkári tisztség betöltésére. Feltételek: 1. Főiskolai végzettség 2. A magyar és a szlovák nyelv tökéletes ismerete 3. Egy világnyelv ismerete A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. A pályázó életrajzi adatait 2. Eddigi szakmai tevékenységének részletes leírását 3. Az SZMSZT működésével és rendezvényei megvalósításával kapcsolatos elképzeléseit. Fizetési feltételek az érvényes előírások szerint. A pályázat beküldési határideje 1994. július 31. Cím: Szlovákiai Magyar Színjátszók Társasága Nám. 1. mája 10—12. 815 57 Bratislava Régi korok zenéje A reneszánsz kor muzsikája tájainkon egy kissé mostohagyereknek számít. Ritkán szólal meg, s az ezt a fajta zenét művelő együtteseket is összeszámolhatnánk az egy kezünkön. Ezért A Gaudium és a Viellatores Gamba Kvintett is örülhettek a reneszánsz dallamok kedvelői annak a hangversenynek, amelyet a Németh Imre vezette Gaudium tartott a pozsonyi Klarisszák templomában. A hangulatos műsorban a Czidra László vezette Viellatores Gamba Kvintett is közreműködött Budapestről. (Fotó: Prikler) A HÉT 9
