A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-12-02 / 49. szám

GONDOLKODÓ A cserkészet úttörőire emlékeztek Az A Hét olvasóinak már bemutattuk Scherer Lajost (1991, 40. szám és Szilassy Aladárt (1992. 20. szám). Hogy most ismét és együtt említjük őket, annak oka az az emléktábla, melyet 1994. október 29-én lepleztek le Losoncon a cserkészet két úttörője tiszteletére. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövet­ség kezdeményezésére, a Rákóczi Szö­vetség támogatásával, Nagy János szob­rászművész bronz domborművén két jeles személyiség portréja látható a következő szöveggel: Scherer Lajos 1874—1957 gimnáziumi tanár az A Mi Lapunk c. diák- és cserkészújság szerkesztője és kiadója, 1921—1932. Profesor gymnázia, redaktor a vydávateľ časopisu pre študentov a skautov, 1921—1932. Ifj. dr. Szilassy Aladár 1879—1912, a magyarországi cserkészet megalapítója. Zakladateľ skautingu v Uhorsku. (1910) elhelyezte a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és a Rákóczi Szövetség 1994-ben. venuje Zväz skautov maďarskej národnosti a Zväz Rákócziho v r. 1994 Az emléktábla annak a nagy múltú losonci gimnáziumnak (jelenleg magyar tannyelvű alapiskola) a homlokzatára ke­rült, melynek Scherer Lajos 30 éven át volt tanára, sokáig cserkészparancsnoka is. "Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék..." — írja Vörösmarty Mihály, tegyük hozzá, a kisebbségben élő nem­zetrészek számára az emlékek még nagyobb fontossággal bírnak. Mint a fa gyökérzete, erőt adnak, azonosságtuda­tunkat erősítik, egészséges lokápatriotiz­­musunkat fejlesztik, de gyakran ahhoz is szükségesek, hogy létünket, létjogosult­ságunkat bizonyítsák. Ezért is igyekszünk megragadni minden alkalmat arra, hogy emléket állítsunk — az utókorra is gon­dolva — azoknak, akik életükkel, mun­kásságukkal maradandót alkottak — mint mai ünnepeltjeink, a 115 éve született Szilassy Aladár és a 120 éve született Scherer Lajos." Ezekkel a szavakkal nyitotta meg az emléktáblaavató ünnepélyt e sorok írója. Ünnepi beszédet mondott Hodossy Gyula, az SZMCS országos elnöke, méltatva az alapítók érdemeit, hangsúlyozva a cser­készet újjáéledésének fontosságát az ifjúság nevelése szempontjából. Dr. Vigh Károly, a Rákóczi Szövetség alelnöke, egykori losonci gimnazista, Scherer Lajos pedagógusi és közéleti tevékenységére, az A Mi Lapunk jelentőségére emlékezett és emlékeztetett. Miután Jasko Éva, füleki gimnazista, illetve Karaffa Attila dunaszer­­dahelyi cserkész előadásában elhangzott egy Reményik Sándor, illetve Ölvedi László vers, Hodossy Gyula és Vigh Károly leleplezték az emléktáblát. Ők ketten helyezték el az első két koszorút is, melyet Cserkészek tisztelgése az alapító sír­jánál továbbiak követtek: a Magyar Köztársaság Nagykövetségének koszorúját dr. Kása Sándor 1. o. titkár helyezte el, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében Kelemen Gertrúd, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ nevében Szabó László, a Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Cserkész Fórum képviseletében Arató László, a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság nevében dr. Liszka József, a Csemadok OV és h. sz. nevében Böször­ményi István, a Csemadok TV részéről Csák István és Galcsik Károly, a Kármán Színkör nevében dr. Puntigán József, az Együttélés PM nevében Hahnné Duray Éva, a Scherer Alapítvány képviseletében Hermel Ödön, a Losonc, Fülek és Vidéke Alapítvány részéről Hahn József, a Szlo­vák—Magyar Baráti Társaság nevében Gerő Ervin, és végül a rimaszombati cserkészküldöttsóg nevében a Hatvani István Cserkészcsapat tagjai helyeztek el koszorút az emléktáblánál, ahol füleki cserkészek álltak díszőrséget. Jelen volt a losonci Körzeti Hivatal elöljárója Morháč Miroslav, valamint számos érdeklődő. Az emléktáblaavatás a Himnusz elének­­lésével ért véget. Az emlékezés viszont folytatódott, az iskola ún rajztermében dokumentumkiállítás nyílt, mely Scherer Lajos folyóiratának, az A Mi Lapunknak történetét mutatta be az 1921. január 8-i első számtól 1932 februárjáig, a lap megszűnéséig. A szerkesztő, "Lajos bá­csi" és állandó munkatársai, Darkó István, Balogh Edgár, Győry Dezső, Szalatnai Rezső, Peéry Rezső, Szombathy Viktor és sokan mások tekintettek a tablókról az érdeklődőkre, akik bele is olvashattak — eredetiben vagy másolatban — a lapban megjelent legfontosabb írásokba. Aki az A Mi Lapunk érdekes és tanulságos történetének részleteire is kíváncsi, elol­vashatja Scherer Lajos unokájának, dr. Vágás Istvánnak ezt feldolgozó munkáját, mely benne foglaltatik "A magyar cserké­szet forrásainál" c. kiadványban. Ezt a hézagpótló, fontos dokumentumokat tar­talmazó könyvet, Turczel Lajos előszavá­val Hodossy Gyula állította össze, és a Lilium Aurum adta ki. Bemutatására éppen a losonci emlékünnepély keretében, az Az emléktábla leleplezése Az emlékünnepség résztvevői 14

Next

/
Thumbnails
Contents