A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-02 / 49. szám
GONDOLKODÓ HÉT ÉRTELMISÉG, JÖVŐ Magyar Tudományos Társaság (SZMTT) megalakulásakor azt is felvállalta, hogy kiépít egy visszacsatolásos információrendszert a szlovákiai magyar középiskolák és a különböző felsőoktatási intézményekben dolgozó magyar nemzetiségű szakemberek között. Sajnos ez az információcsere azóta sem működik. Egy másik terület, ahol nagy a szakemberhiány (pontosabban: a magyar szakemberek hiánya) — az egészségügy. Ez is nagyon égető probléma, hiszen statisztikailag alátámasztott tény, hogy éppen a magyarok lakta területeken a legrosszabb a népesség egészségi állapota, itt a legalacsonyabb a várható életkor stb. Fontos lenne feltárni a valós okokat is, de a baj megelőzése volna az igazi megoldás. Közismert, hogy a falvak egészségügyi ellátottsága nem kielégítő, a városi kórházakban nővérhiány van, s az orvosok jelentős hányada nem magyar. Ugyanakkor a magyar tanítási nyelvű egészségügyi szakközépiskolák állandó attrocitásoknak vannak kitéve, az orvosi karra pedig szinte csak elvétve jut be egy-egy magyar nemzetiségű diák. Ennek az okát érdemes lenne megvizsgálni, bár a tudatos diszkriminációt (a dolog természetéből fakadóan) bajosan lehetne bizonyítani. A jogászképzésről szinte ugyanaz elmondható, mint az orvosképzésről; a magyar jogászok hiányát nemzeti közösségünk ugyanúgy megsínyli, mint az orvoshiányt. A különböző ügyek intézése ma már nem megy jogászok közreműködése nélkül, a szlovák nyelvet csak a köznapi kommunikáció szintjén beszélő magyarok számára a szlovák jogi nyelv megemészthetetlen (sőt, sok esetben még a magyar is az), így gyakran előfordul, hogy egy ügy hónapokig elintézetlen marad. A rendszerváltozás egyik meghatározó eleme kellene hogy legyen a gazdasági szerkezetváltozás. Ehhez azonban nemcsak anyagi források, új törvények, hanem jól felkészült szakemberek is kellenek. Az elmúlt esztendőkben megtapasztalhattuk, mit eredményezett az át nem gondolt transzformáció, a kellő szakmai háttér nélkül elindított vállalkozás: haldokló szövetkezetek, tönkrement kft-ék, eladósodott üzemek és vállalkozók. Vannak természetesen prosperáló cégek is, s nyilván sokan talpraállnak azok közül is, akik most még vergődnek, de nem ez a jellemző. Különösen aggasztó, ha egy egész település agonizál, ahol a felgyülemlett problémák már agyontapossák a helyi közigazgatást, ráadásul nincs meg a biológiai megújulás lehetősége sem. Nagyon sok olyan kistelepülés van, ahol az idős és magatehetetlen emberek aránya jóval nagyobb az átlagnál. Éppen itt a legerősebb a szlovákiai magyarság eróziója, ha ezt a folyamaton nem sikerül megállítani, akkor a teljes összeomlás valóban csak idő kérdése lesz. A felvázolt képet természetesen lehetne árnyalni és újabb elemekkel kiegészíteni. A feladat azonban ebben nem merülhet ki, hiszen a diagnózis felállítása mellett a megoldás hogyanjára is keresni kell a választ. Először is el kell készíteni egy rövid távú és egy hosszabb távú szakemberképzési programot, amelynek figyelembe kell vennie a pillanatnyi és a távlati igényeket. Nagyon fontos volna, ha az egyes régiókban felmérések készülnének arról, milyen a jelenlegi helyzet a szakember-ellátottság területén, s mire (és kikre) lesz szükség belátható időn belül. Ezzel párhuzamosan gazdasági helyzetelemzéseket és prognózisokat kell készíteni, amelyekkel az érintett települések önkormányzatait meg kell ismertetni. Ha egy-egy közösség tisztában lesz azzal, mire lesz szüksége nemcsak az általa lakott településnek, hanem az egész régiónak, talán készségesebben szánja el magát az anyagi áldozatokra is. A szakemberképzés anyagi terheit egyre inkább a családnak kell viselnie, az állam fokozatosan megszabadul ettől. Nagyon fontos tehát, hogy egy-egy közösség — a saját jól felfogott érdekében — már most építeni kezdje azt a szociális védőhálót és alapítványi rendszert, amelynek segítségével támogatni fogja azokat a tehetséges diákokat, akikkel perspektivikusan mint a közösséget szolgálni kívánó szakemberekkel számol. (Önálló tanácskozás témája is lehetne a tehetséggondozás problémája.) Önerőből is sok mindent megvalósíthatunk az információáramlás és információcsere területén. Sajnos gyakran megtörténik, hogy az érintetteknek nincs kellő áttekintésük a lehetőségekről. A felsőoktatásban sok változás történt az elmúlt években, ezekről azonban a felvételizők nem mindig tudnak. Azt hiszem meg lehetne szervezni, hogy a felsőoktatásban dolgozó magyar előadók részletes tájékoztatást nyújtsanak iskoláink pedagógusainak és diákjainak, illetve segítsék a már felvett hallgatók első lépéseit. Az SZMTT ezen a téren is megpróbált lépni, de sokszor épp a diákok közömbösségén és érdektelenségén bukott meg az ügy. Talán a MISZ és a Diákhálózat is kereshetné az együttműködés lehetőségét... Röviden a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló szlovákiai magyar diákokról. Tudatosítanunk kell, hogy a magyarországi továbbtanulás afféle szükségmegoldás, sőt újabban divat lett. Ha csak a végeredményt nézem, talán még elégedett is lehetnék, hiszen sokan diplomát szereznek, és bizonyára jó szakemberek lesznek. Azt azonban kötve hiszem, hogy a végzettek valamennyien visszatérnek Szlovákiába, sőt inkább az számít majd kivételnek, aki nem akar odaát maradni. Ezt sajnos nehezen lehet kivédeni, s fölösleges dolog volna valamilyen nyilatkozatot bárkivel is aláíratni, mert a kibúvót így vagy úgy megtalálná. Ennél sokkal célravezetőbbnek tartom a városi egyetemeken folyó szakemberképzést, feltéve, hogy ott megfelelő feltételeket tudunk teremteni, és biztosítjuk az oktatás színvonalát. Hallottam már olyan véleményeket is, melyek szerint Királyhelmecen és Komáromban "könnyebben" lehet majd oklevélhez jutni. Remélem az érintett intézmények vezetői cáfolni tudják ezeket a Hióbhíreket. Az önálló magyar egyetem kérdését sem szabad levenni a napirendről, már csak azért sem, hiszen a koncepció előkészítésében — az SZMTT-nek köszönhetően is — nagyon sok munka fekszik, s olyan alapanyagok állnak rendelkezésünkre, amelyekre nyugodtan lehet építeni. Üdvözlendő, hogy megindult a református papképzés, ezzel a tervezet kidolgozásánál az SZMTT felsőoktatási szakbizottsága is számolt. Remélhetőleg ez a kezdeményezés lesz az a kristályosodási mag, amely köré kiépülhet az önálló magyar egyetem. LACZA TIHAMÉR 3
