A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-11-25 / 48. szám
OTT JÁRTUNK HÉT BOHEMIABAN tapasztalatcsere... főleg a nyolcvanas években jelentett, mégis szeretnék intézetükbe vonzani a magyar, cseh és egyéb nemzet fiait is. Ennek érdekében a hajdaninál kevesebb, ám rangosabb rendezvény jellemzi a tevékenységüket. Többek között kiemelten kezelik a magyar irodalom és színházművészet bemutatását, amely szerinte méltánytalanul ritkán propagált. Szorosan együttműködnek az épületben szimbolikus összegért helyet kapott "magyar szövetséggel", továbbá a — nem csak magyarlakta — vidéki kultúrcentrumokkal is. Ugyanez elmondható a Pozsonyi Magyar Kulturális Központtal való együttműködésükről is: tájékoztatják, látogatják egymást stb. — határtalanul. Terveik között szerepel például egy szociológiai felmérés elkészítése a cseh értelmiség jelenlegi kulturális igényeiről, a központ irányában. Akármilyen eredménnyel zárul is az igazgatói posztra kiírt pályázatok folyamatban levő elbírálása, lényeg, hogy: "megtegyék, amit megkövetel a haza"... "Forrásban" a brünni magyar klub Vasárnap már a brünni történelmi nevezetességeket mustrálgattuk, ám a fülemben még mindig egy Prágában "szerzett" ismerősöm, DOMONKOS ZOLTÁN (az Ostrava környéki magyarok szervező titkára) segélykérő szavai csengtek. Megbízott, tolmácsoljam a szlovákiai magyar kiadókhoz, szerkesztőségekhez intézett kérését: lehetőségük szerint küldjenek alapszervezetüknek magyar sajtótermékeket, hiszen nyelvében él a nemzet... (telefonszáma: 0653/51739). A küldeményeket előre is köszöni! A kiadós brünni séta után a magyar specialitásokkal is szolgáló Szegedi Étteremben fogyasztottuk el a vendéglátóink által felkínált ízletes ebédet. Kultúrszomjunkat a helybeli Gyermek- és Ifjúsági Házban oltottuk, ahol LUDVÍK DOLEŽAL mérnök, alpolgármester társaságában ismerkedtünk egymással, na és természetesen az Istiglinc repertoárjával. Végül a brünni magyar alapszervezet gondjaival, eredményeivel közeli klubjukban, ahol ismét megvendégeltek bennünket. VOJTEK ZOLTÁNTÓL, az alapszervezet elnökétől megtudtuk, hogy kb. négyszáz magyar lakos él a városban, alapszervezetük pedig tavaly november 20-án alakult. Jelenleg ötven bejegyzett taggal tevékenykednek — végre állandó klubhelyiségekben. Minden hónap utolsó csütörtökjén találkoznak a klubban, ahol a további tagjelölteket és a városba látogató érdeklődőket is szívesen látják. Eddig író-olvasó találkozókat, beszélgetéseket politikusokkal és művészekkel, birkasütéssel egybekötött gyermek- és sportnapot szerveztek. Sajnos, csak kevesen tudnak róluk. Az érdeklődőknek elküldik műsortervüket, és örülnek az új ötleteknek, kezdeményezéseknek. Egyre szorosabb az együttműködésük a városban tanuló magyar egyetemistákkal, illetve klubjukkal, a KAFEDIKkel. A magyar klub még "forrásban" van — folyik az igények felmérése. Vojtek Zoltán szerint a többségében Szlovákiából Morvaországba települt magyaroknak rosszak a tapasztalataik a magyar szervezetekbe való tömörüléssel kapcsolatban, ezért sokan közömbösek az alapszervezet munkája iránt. Bár szeretnének gazdasági vállalkozásba kezdeni, hiába lesz pénzük, ha hiányozni fog a kellő érdeklődés (sajnos, a kicsinyektől már csak kevés magyar szót hallottunk). Ezen az áldatlan helyzeten szeretnének segíteni a világszerte élő szórványmagyarságot bemutató tervezett kiadványukkal, továbbá a javarészt vegyes házasságokból született gyermekek nemzettudatának élesztgetésével, műsorok szervezésével. Legalább pozitív hozzáállást tanúsítsanak a magyarsággal szemben, ha mindnyájan nem is sajátítják el a nyelvet. Végül azt nyilatkozta, hogy az ország kettéválása óta is ugyanaz érvényes, mint azelőtt: Morvaországban nem a nemzetiségük alapján ítélik meg az embereket, hanem a munkateljesítményük, emberségük szerint. A magyar nyelv ismerete plusznak számít a munkáltatóknál, főleg az üzleti kapcsolatokban. A nemzeti hovatartozás kérdése csak másodlagos-harmadlagos dolog... A hallottak után csak egy kérdés foglalkoztatott hazáig: vajon tíz-húsz-harminc... év múlva hányán vallják magukat magyarnak Cseh- és Morvaországban? Valóban csak harmadlagos a nemzeti hovatartozás kérdése? MISKÓ ILDIKÓ Kultúrműsor a brünni Gyermek- és Ifjúsági Házban (a közönség soraiban Ludvík Doležal mérnök-alpolgármester Fotó: a szerző Eszmecsere az előcsarnokban (Szőke József, Jégh Izabella, Vojtek Zoltán, Duka-Zólyomi Árpád, Ludvík Doležal mérnök és dr. Bajnok István) Baráti koccintás után (Jégh Izabella és Vojtek Zoltán) 5
