A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-11-11 / 46. szám
idő alatt eladta az összes imakönyvet. Nem is átkozta érte senki, hiszen szép imádságok és énekek voltak a könyvekben. Ma, mintegy háromnegyed évszázad után is sok faluban és sok házban megtalálhatók a Stampai-féle imakönyvek. Az utódok is imádkozhatnak Mangold Fülöp lelki üdvéért. Hiszen ebbéli igyekezetét senki sem róhatta föl bűnnek! Ab mező Már többször hangoztattuk, hogy Mangold Fülöp nem ismert akadályt, ami megállíthatta volna üzleti tevékenységében. Ha valami okosat kigondolt, amiből pénzt lehet csinálni, azt véghez is vitte. Mert ugye, valamiből élnie is kellett... Ez az eset is az első köztársaság idején történt az 1930-as években. Az újságban olvasta a hirdetést, hogy pozsonyi vadkereskedők nagyobb mennyiségű mezei nyulat vásárolnának. Kapott az alkalmon. Hisz akkor még nagyon sok nyúl futkározott az ipolysági és környékbeli falvak határában. Felutazott hát Pozsonyba. Megkereste a megadott címet, és felajánlotta, hogy bármilyen mennyiségű mezei nyulat el tud nekik adni. Megkötötték a szerződést, annak rendje-módja szerint. Belefoglalva az előre kifizetendő előleget, és a nyulak átvételének dátumát. A szerződés utolsó mondata úgy hangzott, hogy a nyulakat az ipolysági határban lehet átvenni. Hivatalosan fogalmazva: AB MEZŐ — azaz a mezőben. A megbeszélt napon teherautókkal jöttek Pozsonyból a nyulakért. Mangold Fülöpnél jelentkeztek a városban. Illedelmesen fogadta őket, elvégre úriember volt. Kiberregtek hát a határba a teherautókkal. Leálltak egy mezei úton. Mangold kiállt eléjük, széttárta karját, és végigmutatott az ipolysági határon: — Uraim! Itt vannak a nyulak, tessék fogdossák össze őket! Persze, a nyulak vidáman futkároztak, nem sejtették, hogy eladták őket. És bizony azt a kívánságot sem teljesítették, hogy besétáltak volna az autókba! Végezetül: Nem lett bírósági ügy az üzletkötésből, hiszen Mangold a szerződés minden pontját teljesítette. Észjárásának köszönhetően, nem volt a szerződésbe belefoglalva, hogy az átadás helyén a nyulak sorba fektetve "holtan" fogják várni az átvevőket. A határban pedig ott voltak. Sőt, több is volt ott belőlük, mint amennyit a szerződésbe belefoglaltak. Tehát, puska nélkül is lehet nyulat lőni, de még inkább eladni! TIPARY LÁSZLÓ FIGYELŐ UÉT HIT EVEK, HA TOLEF Évről évre sok gyereknek jelent megrázkódtatást, hogy a kötetlenebb, játékosabb óvodai életből, egyszer csak belecsöppen az iskolába. Már a tanév elején szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy azoknál a gyermekeknél, akik valamilyen lemaradás miatt — nagyon helyesen — szülői elhatározásból, vagy szakemberek tanácsa alapján a hatéves kor betöltése után is az óvodában maradtak, a további egy év önmagában még nem feltétlen hozza meg a kívánt eredményt, vagyis az iskolaérettséget. Szükséges a gyermek — feltárt hiányosságainak megfelelően — személyiségének alkalmassá tétele az iskolai munkára. Mit is jelent ez? Többek között a tanulásra motiválást, kedvcsinálást, az iskolai munka iránti érdeklődés felkeltését, a feladattudat kialakítását vagy erősítését, az esetleges szorongások oldását. Előfordul, hogy a szülők nem ismerik eléggé gyermeküket. Például: a szülő érzékeli, hogy gyermeke szépen mesél, választékosán fejezi ki magát, de nem veszi észre, hogy nincs számfogalma, rossz a térérzéke, vagy színeket, formákat téveszt, gyenge a kézügyessége stb. Az is előfordul, hogy ezekben jó, de kifejezőkészsége gyenge, beszédben elmaradt kortársaitól. Lehetséges, hogy az igen értelmes gyerek viselkedészavarokkal küzd, kizárólag magára figyel, szociálisan éretlen, alkalmazkodásra, beilleszkedésre képtelen. Minden gyermeknek más a fejlődési üteme, ezért helytelen őt a testvérhez vagy másokhoz hasonlítani. A fejlesztés célja az óvodásoknál és iskolásoknál a részképességek fejlesztése, az elmaradás behozása, a már említett ráhangolás a tanulásra, a gátlások oldása. Mi a szülő feladata, hogyan fejlessze gyermekét? Mindenekelőtt igyekezzék megismerni gyermeke képességeit. Ha az óvodás gyermekkel játszunk, mesélünk neki, beszélgetünk vele, érdeklődését nyitogatjuk a világra (például megbeszéljük, amit a tévében látott, kérdéseire válaszolunk), eszközökről gondoskodunk, hogy kedve szerint gyurmázzon, rajzoljon, vágjon ki papírból formákat, színezzen, ragasszon, ha élményeket nyújtunk, önbizalmát erősítjük, akkor örömmel fog az iskolába készülni. Iskolás gyermeknél a szülő feladata, hogy érzékelje gyermeke problémáit, időben felfigyeljen arra, hogy mi okoz neki átlagosnál nagyobb nehézséget, lássa, hogy hol várható lemaradás. Már a tanév elején tájékozódjék az iskolában, hogy idejében segítséget kérhessen a felvetődő gondok megoldásához. A leggyakrabban előforduló problémák: olvasás-, írás-, számolászavar, néhány percen túl képtelen a gyermek figyelmét összpontosítani a tanulásra; magatartása akadályozza a többiek tanulását, túlmozgékonyság. Ezek és különböző más tünetek mögött más-más okok húzódnak meg — amelyek itt nem részletezhetők —, de ezek feltárása szükséges a segítés módjának meghatározásához. Miért lehetséges és a tapasztalatok szerint miért eredményes a fejlesztő foglalkozás? A nevelési tanácsadóban pontosan felmérik, hogy hol tart a gyerek, illetve miben maradt el, s ennek megfelelően tervezik és végzik fejlesztését. Általában nagy tapasztalattal és változatos eszköztárral rendelkező pedagógusok, gyógypedagógusok, pszichopedagógusok foglalkoznak ezzel, akik, figyelembe véve a gyerek szintjét, fáradékonyságát, képesek érdeklődését felkelteni és fenntartani a tanulás iránt. Az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás jelenti az egyénhez való maximális alkalmazkodást, valamint azt is, hogy itt nincs elmarasztalás (osztályzat, intő), annál több a biztatás, az önbizalom fejlesztése, nemcsak a teljesítmény, hanem az erőfeszítés értékelése, amely végül eredményt hoz. Kiscsoportban könnyebb a kudarcok elviselése, feldolgozása. Mindezek segítik a tanulás iránti ellenállás fokozatos leküzdését. A jó személyes kapcsolat által kialakítható, erősíthető a tanulási motiváció, a szükséges önértékelés. A fejlesztő foglalkozás időtartama változó: lehet hat—nyolc hetes csoport (például óvodásoknál úgynevezett "érlelő" csoport), három hónapos, vagy a teljes tanéven keresztül tartó. Függ attól, hogy a gyerek miben (egy vagy több területen) van lemaradva, függ a hiány mértékétől, a családi háttértől stb. A fejlesztő foglalkozásokkal párhuzamosan a szülő is kap a gyermekével való törődéshez közvetlen és közvetett segítséget. Az esetek többségében a gyermek tanulás iránti érdeklődése, aktivitása növekszik. N. CSERFALVI ILONA 11
