A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-10-28 / 44. szám
HÉT ♦ TELEVÍZIÓ Rajnán innen, Dunán túl Bevallom, nem tudom, mikor indult a televízióban ez a dokumentumfilm-sorozat, hisz eleddig elkerülte figyelmemet. Mindenesetre a Hamburgról készített egyórás filmet nagyon élveztem, mert felkeltette érdeklődésemet Németország második legnagyobb városa, a hatalmas külkereskedelmet lebonyolító ipari székhely, önálló tartományi státuszú "városállam" iránt, amelynek történetén kívül az alkotóknak úgy sikerült bemutatni a város jelenét, hogy gazdasági, kulturális és természeti adottságairól egyaránt teljes képet kaphattunk. Az 1,7 millió lakosú város, amelyet naponta legalább még ennyien meglátogatnak, Németország kapuja. Az egykori szláv—szász település a vidékiek betelepülésének köszönhette fellendülését, felemelkedésén azonban Amerika felfedezése ugyancsak sokat lendített. Az először 1200 körül említett város a legek városa. Kilencven konzulátusával a legnagyobb konzulváros, tárolóváros, a jellegzetes vöröstéglás épületegyüttes pedig a világ legnagyobb zárt raktárlétesítménye. Ki hinné, hogy hidainak száma (2400) magasan felülmúlja pl. Amszterdamét, Velencéét? Az európai nagyvárosok közül itt találunk legtöbb zöldterületet, hisz a város területének 50 százalékát tavak, parkok, erdők alkotják. A világ legnagyobb temetőjében pedig több mint egymillióan pihennek. Médiametropolisz is, itt nyomják egyebek között — hetente 1,3 milliós példányszámban — a Stern magazint, a háború utáni korszak egyik legfigyelemreméltóbb német lapját. Németországon belül itt született meg az első állandó operaház, amelyet Gustav Mahler tett igazán ismertté. A híres Magyar táncok szerzője, Johannes Brahms ugyancsak e város szülötte. Hamburgban a hagyományos iparágakon túl új, sikeres iparágak is képviseltetik magukat. Képet kaphattunk pl. a húszéves Airbus, a világ második legnagyobb repülőgyára mindennapjairól, amely — 8000 alkalmazottjával — a város legnagyobb munkáltatója. A Lufthansa helyi javítóbázisa a világ legkorszerűbb javítási technikáját képviseli, évente kb. 600 gépen végeznek karbantartást és javítást. A Schwarzkopf világhírű hajápolási és kozmetikai cikkeket dob piacra, 3000 termékük ma a világ minden pontján fellelhető. A XIX. század végén cégalapítójuk találta fel a világ első hajmosóporát. Aki szeret képzeletben is utazni, annak a lenyűgözően szép városképek és a kapott információ tükrében valóban kellemes szórakozást nyújtott ez a műsor, s bár ezúttal teljesen véletlenül ültem a képernyő elé, a jövőben biztosan rendszeres nézője leszek a Rajnán innen, Dunán túl című dokumentumfilm-sorozatnak. De nemcsak passzív szemlélője, mert aki jól figyel és válaszolni is tud a film végén feltett három kérdésre, a megfejtések beküldésével esélyt szerez egy-egy tárgyjutalom vagy utazás megnyerésére. Zsebik Ildikó KIÁLLÍTÁS Magyar Tengerészeti Gyűjtemény Aki érdeklődik a magyar tengerészeti emlékek, illetve a hajdani magyar tengerészek dicső tettei iránt, okvetlenül látogasson el a dél-komáromi Klapka György Múzeum Magyar Tengerészeti Gyűjteményét elénk táró helyiségeibe, azaz a városháza épületének oldalsó szárnyába. A Komáromban diákoskodott, jelenleg Bécsben élő Capt. Vit. Ddr. JUBA FERENCZnek, azaz évtizedeken át folytatott szorgos gyűjtő munkájának köszönhetően 1987-ben nyitotta meg kapuit az azóta már nemzetközileg is ismert múzeum. Mivel kizárólag magyar tengerészeti emlékeket mutat be, így egyedülálló nemcsak magyarlakta vidéken, hanem egész Európában. Egy-egy helyiségben tárolt fénykép- és tárgyi anyag bizonyos hadtörté-Capt. Vit. Ddr. JUBA FERENCZ neti-tengerészeti eseményhez, jelentős személyiségekhez kapcsolódik. Például a középkori magyar tengeri hatalom emlékei közül megtekinthetők Nagy Lajos királyunk által újjáépített tengeri hajóhadunk rekonstrukciós képei; az 1358. évi zárai szerződés, amelyben Velence örök időkre lemondott az Adria keleti partjairól Magyarország javára; Zára ostroma; a campoformiói szerződésben Magyarországhoz visszakerült Dalmácia, illetve a lombard—velencei tengerészet magyar vonatkozású emlékei stb. A múzeumban őrzik a Mária Terézia által Magyarországhoz visszacsatolt Fiúméból származó emlékeket Is: az első tengerészeti törvényt, a kis halászkikötő kiépítését világhírű kikötővé, az első magyar tengerhajózási társaság szabadalmi oklevelét stb. A XIX. századbeli emléktárgyak közül érdemes megemlíteni Gyújtó Károly, velencei tengernagy, továbbá Semsey és Kalmár ellentengernagyok (a lisszai csata résztvevői), valamint gróf Károlyi ellentengernagy értékeit; a fiumei kikötőberendezések kiépítésének bizonyítékait, az ottani Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság berendezéseit és a haditengerészeti akadémia dokumentumait stb. Egyedi daraboknak számítanak a különféle híres tengeri expedícióink (pl.; a Ferencz József Föld felfedezésének, Borneo földrajzi felmérésének, a "Deli" gőzössel folytatott oceanográfiai kutatásoknak, az I. és a II. Adria-kutató ún. "Najade" expedícióknak) ereklyéi, főleg dr. Leidenfrost Gyula személyi tárgyai. Helyet kaptak a Magyar Adria Egyesület alapítójának, Gonda Bélának és az észak-kínai posta felépítéséért kínai császári mandarinná kinevezett Kompolthy Jób hj. tengerészkapitány ereklyéi, továbbá a Nyugat-Európától Dél-Ameríkáig terjedt magyar tengeri postaszolgálat bélyegei, feljegyzései stb. Megszemlélhető a Duna-tengeri hajózásunk teljes kialakulásának illusztrálása, hajóink részvétele a II. világháborúban és világhírű tengeri sporthajósaink világkörüli utazásának bizonyítékai... Az unikumnak számító tárlat kedden, csütörtökön és szombaton délután kettőtől öt óráig, vasárnap pedig a délutáni nyitvatartáson kívül délelőtt tíztől tizenkét óráig is látogatható. (miskó) Fotó: a szerző Szőnyi-tárlat Szentendrén Bár a századik születésnap dátuma az év januárjára esett, a Szentendrei Képtár a nyár folyamán rendezte meg Szőnyi István nagyszabású centenáriumi kiállítását. Hogy jómagam is elzarándokoltam megtekinteni, annak személyes oka is volt. Szőnyi képeivel először a hatvanas évek elején találkoztam azon az életművét bemutató emlékkiállításon, mely pár hónappal a mester halála után volt látható a Nemzeti Galériában. Stílusát, képeinek atmoszféráját, líraiságát, tájképein a fény és a színek csodálatos játékát már akkor megszerettem. Később a családunk tulajdonában lévő egy alig 100 cm-nyi tusrajz, hozzám került. (Zorkóczy Gyula festőművész nagybátyám kapta magától Szőnyi Istvántól, aki a barátja volt.) E kis vázlaton falusi asszonyok láthatók, amint a vízparton beszélgetnek, s az egészen a Duna-kanyar és a zebegényi táj tipikus atmoszférája érződik. Sokáig nem tudtam, hogy e vázlatnak lett-e folytatása. Aztán vagy hat-nyolc éve értesültem róla, hogy igenis lett, de a kép ugyancsak magántulajdonban van. Azóta szerettem volna rábukkanni a képre, de nem sikerült. Pedig mintegy három éve Zebegénybe is ellátogattam, abba a domboldalon elterülő és a Duna-kanyarra tekintő kis faluba, mely a festő életének utolsó színtere volt. A ház, ahol lakott és alkotott, ma emlékmúzeum, s műveinek jelentős hányada is itt látható. De az "én" képemet itt sem láttam viszont. A szentendrei tárlatról a Pesti Műsorból értesültem, s mivel Szentendrére, e mesésen idillikus kisvárosba mindenkor szívesen térek vissza, egyértelmű volt, hogy most is elmegyek. Es a nagy találkozás — végre elérkezett! Maguk a "kiállítótermek" — hajdan lakószobák voltak — nem ideálisak erre a célra, mert alig biztosítanak rálátást a képekre, és ezt annál is jobban sajnáltam, mert a bemutatott képanyag nagyon gazdag, sokszínű és újszerű volt, mert szinte túlsúlyban magánkézben lévő, s így számomra ismeretlen képekből állt. Nagy élmény volt, hogy éppen a bejárattal szembeni falon függött az "én" képem — az Asszonyok a vízparton című alkotás. Sokáig álltam előtte, s nehezen búcsúztam tőle, mert aligha lesz még egy viszontlátás. De tudatosítottam, milyen bonyolult folyamat is egy műalkotás születése, mert bár az alaptéma és a koncepció lényege a vázlaton és a festményen szinte ugyanaz, a képen domináló színharmónia varázsa, az arcok jellemet formáló megmintázása lényegesen oldottabb, és a táj jellegének jobban megfelelő, élethűbb hangulatot sugároz. Varga József 18
